Befektetési jegy

A befektetési jegy egy értékpapír, ami részesedést testesít meg a befektetési alapokban kezelt vagyonból.

A részvényhez hasonlóan feljogosít a tulajdonból származó anyagi hasznokra, azonban szavazati jogot nem biztosít. A többi értékpapírhoz hasonlóan igény, illetve piaci lehetőség esetén értékesíthetőek. Visszaváltásukra konstrukciótól függően van lehetőség.

A befektetést követően az alap kezelt vagyona a befizetett összeggel növekszik, ezért cserébe a befektetési alap befektetési jegyeket bocsát ki a befektető részére. A befektető által birtokolt jegyek és az összes kibocsátott jegy számának aránya határozza meg a befektető részesedését az alapban.

A befektetési alapok több egyéni befektetést gyűjtenek össze. Az alapkezelő mérethatékonyan, szakemberek segítségével kezeli az összegyűjtött összeget. Az alap által vásárolt eszközök a befektetési alap típusától függnek, befektethetnek állampapírokba, vállalati kötvényekbe, részvényekbe, de akár bonyolultabb tőkepiaci eszközökbe is. A vállalt kockázatot a befektetési alap befektetési stratégiája határozza meg.

A befektetési alapok nyújtotta egyszerűségért, mérethatékonyságért és nem utolsó sorban a szakértelemért a befektető éves alapkezelési díjat fizet az alapkezelőnek, melyet általában a befektetett összeg százalékában határoznak meg.

Befektetési jegy vásárlása és eladása

Kétféleképpen juthatunk hozzá ehhez az eszközhöz. Egyrészt jegyzés útján, másrészt más ügyfelektől történő vásárlással. Az alapba történő befektetés módja szerint meg kell különböztetnünk zártkörű, illetve nyilvános alapokat. Míg előbbibe csak egy meghatározott befektetői körnek van joga befektetni, addig az utóbbi nyitva áll mindenki előtt.

Szükséges megkülönböztetnünk még a zártvégű és a nyíltvégű befektetési alapokat. Nyíltvégű alapok esetében bármely kereskedési napon módunkban áll befektetni vagy visszaváltani részesedésünk az alapban. Ezzel szemben a zártvégű alapok esetén az alaphoz csak az indulást megelőző, úgynevezett jegyzési időszakban van lehetőség csatlakozni, illetve csak a futamidő végén van lehetőségünk visszaváltani befektetési jegyünket.

Ezzel együtt értékpapír révén a visszaválthatóságtól függetlenül módunkban áll a részesedésünket értékesíteni a piacon. A kereskedelmet segíti, hogy szabályozott tőkepiaci termékként a tőzsdén is értékesíthetőek.

Mire jogosít fel a befektetési jegy?

A részvényekéhez hasonlóan tulajdonrészt testesítenek meg, azonban az alapkezeléssel kapcsolatos döntési jogkörrel nem ruházzák fel a befektetőt.

Egyrészt a befektetési jegy is jogosulttá teszi a befektetőt az alap által kezelt vagyon egy részére az ügyfél részesedésével arányosan. Másrészt ennek az értékpapírnak is létezik másodpiaca. A részvénnyel szemben azonban nem biztosítanak semmilyen szavazati jogot, erre az alapkezelő jogosult. A befektetési jegy tulajdonosa nem szólhat bele az alapkezelő befektetői döntéseibe.

Értékének meghatározása

Értékének meghatározása a befektetési alap nettó eszközállományától és a kibocsátott befektetési jegyek számától függ. A nettó eszközérték megállapításához az alap eszközeinek értékéből le kell vonni az időarányos kezelési költséget. Az így kapott nettó értéket el kell osztani a befektetési jegyek számával, s az ilyen módon állapítható meg az egy  jegyre jutó nettó eszközérték.