A befektetési politika azon nyilvános szabályok és feltételek összessége, melyek alapján egy megbízott alapkezelő befekteti a rábízott vagyont.
Befektetési alap
A befektetési alap egy olyan megtakarítási forma, amelyben több befektető által rendelkezésre bocsátott vagyon együttesen kerül befektetésre meghatározott irányelvek szerint. A befektetett pénzeket magas szintű szakértelemmel rendelkező szakemberek kezelik, akiknek célja, hogy az adott alapnak megfelelő befektetési stratégia mentén a lehető legmagasabb hozamot érjék el. Az alap befektetői között kockázat-, illetve költségmegosztás áll fenn. Számos előnnyel jár ez a befektetési forma, például a diverzifikáció javítása vagy egyéni megtakarítók számára nehezen hozzáférhető eszközök elérése. A befektetések kezeléséért cserébe az alapkezelő díjat számol fel.
Befektetési politika
Minden alapnak van befektetési politikája, ami az alapkezelő által az alapra vonatkozó követett szabályokat jelenti. A befektetési politika keretei között a következő tényezőket kell meghatároznia az alapkezelőnek:
Az alap kockázati szintje
A befektetési alapokat az alapkezelő különböző kockázati szintekbe sorolja, alacsonytól magasig. A magas kockázatú alapok nagyobb eséllyel válnak veszteségessé, azonban nagyobb hozamot is ígérnek siker esetén, míg az alacsony kockázatúak jellemzően rövid távon sem vesztenek értékükből, azonban nem kecsegtetnek magas hozammal.
A befektetés kockázati szintje több tényezőtől is függhet, ilyen például a mögöttes eszköz általános volatilitása, érzékenysége az üzleti ciklusokra, vagy likviditása. .
Befektetési idősáv
A befektetési idősáv azt az optimális, illetve ajánlott időhorizontot jelenti, ami alatt az alapkezelő az eszközosztálynak megfelelő, értelmezhető hozamot tud elérni. A megtakarító számára megfelelő idősávval rendelkező alap kiválasztása függhet a befektető pénzügyi céljaitól, például aki nyugdíjas éveire gyűjt annak megéri hosszú távú alapba fektetni. Minél hosszabb az idősáv, annál nagyobb kockázatot tud vállalni az alapkezelő, hiszen az alap hozama annál kevésbé függ a rövid távú, gyakran véletlenszerű kilengésektől, és annál jobban az alapkezelő szakértelmétől.
Likviditás
Egy alap likviditása azt mutatja, hogy milyen könnyen tehető pénzzé a befektető megtakarítása komoly árfolyamveszteség nélkül. Egyes alapokból bármikor ki lehet venni a készpénzt, másokban a meglévő részesedést lehet tőzsdén pénzé tenni, zártvégű, másodlagos piacon nem jegyzett alapoknál azonban nincs meg ez a lehetőség.
Referencia (benchmark) hozam
Ez egy olyan számszerűsíthető referencia indexet vagy eszközt jelent, melynek hozamát az alapkezelő igyekszik elérni (akár túl is teljesíteni). Ez az abszolút hozamú alapok esetében a „kockázatmentes” állampapír hozama, de a részvényalapok például gyakran országok részvényindexét jelölik meg referenciának (így a magyar BUX, a német DAX vagy az amerikai S&P 500 indexet).
Az alap összetétele
A befektetési politika azt is előre lefekteti, hogy milyen eszközöket kezel az alapkezelő. Például, ha egy hosszú kötvényalapba fektetünk, úgy az alapkezelő sem 3 évnél rövidebb futamidejű kötvényeket, sem részvényeket vagy ingatlanokat nem vehet be a befektetés tárgyai közé.
Mindezen szabályok és feltételek keretrendszerét írásba foglalja az alapok kezelési szabályzata, mely nyilvánosan elérhető minden potenciális befektetőnek.