Befektetési stratégia alatt azokat az irányelveket értjük, melyek alapján a befektető döntéseket hoz.
A befektetési stratégiának az adott befektető vagyoni körülményeihez, kockázati étvágyához, pénzügyi lehetőségeihez, időtávjához és megtakarítási céljaihoz kell igazodnia.
Befektetési stratégia jelentése
A befektetési stratégiájuk mentén a befektetők kialakíthatják saját portfóliójukat, vagy befektethetnek egy azzal összhangban lévő befektetési alapba. Egy jó stratégia a befektető igényeit és lehetőségeit tükrözi. Kialakításában többek között fontos szerepet játszhat a befektető életkora, életstílusa, befektethető tőkéje, befektetési célja, kockázatviselési hajlandósága, illetve egyéb akár magánéleti körülmények is.
Nem létezik mindenki számára egységesen jó befektetési stratégia. Más a kockázatvállalási hajlandósága egy 30 éves megtakarítónak, aki a nyugdíjas korára gyűjt, mint egy 60 éves személynek, akinek a nyugdíjjellegű megtakarításai már jelentős vagyonná duzzadtak. A befektetési lehetőségek eltérőek lehetnek aszerint is, hogy az adott személynek a megtakarítására fél év múlva lesz szüksége, vagy 10 évig nem akar hozzányúlni. Az idő múlásával, a körülmények változásával a befektetési stratégia felülvizsgálta is ajánlott.
Befektetési stratégia kockázatvállalási szempontból
Különféle körülmények és különféle preferenciák eltérő kockázatvállalási hajlandóságot, pénzügyi célokat is takarhatnak. Vannak, akik számára a befektetés esetén nem is a hozam az elsődleges, hanem a befektetett vagyon értékének megőrzése. Az alacsonyabb kockázattűrőképességgel rendelkező befektetők számára a konzervatívabb, biztonságosabb befektetési formák ajánlottak. Portfóliókban jellemzően az államkötvények, rövid távú pénzpiaci eszközök vannak túlsúlyban.
Vannak azonban olyanok is, akik a magasabb hozamelvárásuk okán szívesen vállaljak a magasabb kockázatot. Az ilyen agresszívabb befektetési stratégia mentén kialakított portfóliókban általában a részvények dominálnak, illetve az utóbbi időszakban meghatározó elemükké kezdenek válni a kriptovaluták is.
A legtöbben persze a két véglet között szeretnek befektetni, ezen portfóliók a befektetési stratégiának megfelelően általában egyaránt tartalmaznak állampapírokat, vállalti kötvényeket, részvényeket, esetleg más likvidnek tekinthető rövid távú pénzpiaci eszközöket. A köztes eszközök estében magasabb a várható hozam, mint a konzervatív tőkevédelemre törekvő portfólióknál, illetve alacsonyabb a kockázat, mint ami az agresszívabb magasabb hozamelvárású portfóliókat jellemzi.
Befektetési stratégia egyéb szempontok alapján
A befektetési stratégiák egyik legfontosabb szempontja kétségkívül az elvárt hozam és a befektető kockázatviselési hajlandósága közötti egyensúly meghatározása. Ezzel együtt más szempontok sem hanyagolhatóak el.
Aktív vagy passzív
Aktív befektetés esetén a cél a piac felülteljesítése. Az aktív befektetők keresik a lehetőségeket, egyedi értékpapírokba fektetnek.
Ezzel áll szemben a passzív befektetési stratégia, melyet szoktak buy and hold stratégiának is nevezni. Ennek alaptézise, hogy a piac felülteljesítése nehéz, így érdemesebb hosszú időn keresztül tartani az értékpapírokat annak érdekében, hogy a hosszú távú pozitív piaci trendekből profitálni lehessen.
Ehhez kapcsolódóan fontos dönteni azon kérdésben is, hogy magunk szeretnénk befektetéseinket kezelni, vagy inkább másra bíznánk azokat. Utóbbi esetében ugyancsak lehetőségünk van választani az aktívan kezelt befektetési alapok, illetve a passzív, tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) között.
Value vagy growth
A következő töréspont a growth-value kérdés. A growth befektetési stratégia követői növekedési részvényeket kívánnak vásárolni. Arra számítanak, hogy az adott vállalat a jövőben jelentősen növelni fogja bevételeit, új piacokra fog belépni, vagy esetleg a már meglévő piacokon várható jelentős növekedés.
Value stratégia, vagy magyarul értékalapú befektetés esetén az olyan vállalatok részvényeit keresi a befektető, melyek vállalatértékelési módszerek alapján többet érnek, mint amennyire a piac árazza őket. Amennyiben az alulértékeltség bebizonyosodik és az adott részvény tőkepiaci értékeltsége emelkedik, a befektető jelentős haszonra tehet szert.
Osztalék szerepe a befektetési stratégiában
Befektetéseinkkel két módon érhetünk el hozamot. Egyrészt lehet tőkenyereségünk, mely az adott eszköz vételi és eladási ára közötti különbségből adódik, másrészt közvetlenül is eredményezhetnek pénzáramokat osztalék, vagy kamat formájában. Befektetési stratégia része lehet ez utóbbi növelése, tipikusan akkor, ha valaki a vagyona hozamaiból szeretne megélni anélkül, hogy tőkerészéhez hozzá kellene nyúlnia.
Fenntarthatósági célok
A szűken értelmezett pénzügyi jellemzőkön túl mindinkább részét képezi a befektetési stratégiáknak a befektetések ökológiai és társadalmi fenntarthatósága. Az ESG kritériumok sokaknál hasonlóan ugyanúgy befolyásolják befektetési döntéseiket, mint a befektetési eszközök hozamainak attraktivitása.