Bennfentes kereskedés

A bennfentes kereskedés olyan eset, amikor valaki nem publikus információk alapján jut anyagi előnyhöz tőkepiaci tranzakciókon keresztül. Egyaránt büntethető az információ kiszivárogtatója és a hasznot húzó személye is.

Mit értünk bennfentes kereskedés alatt?

Kétféle tevékenység tartozik a fogalomhoz. Egyrészt illegális bennfentes kereskedésnek tekintjük azt, ha valaki nem publikus információk alapján jut anyagi előnyhöz tőkepiaci tranzakciók által. Itt egyaránt büntethető az információt kiszivárogtató, illetve a hasznot húzó személye is. Másrészt bennfentes kereskedésnek tekintjük a nagybefektetők, illetve a vezetőség vállalatot érintő befektetési döntéseit is. Utóbbiak jelentési kötelezettséggel, illetve jelzésértékkel bírhatnak a külső befektetők részére is.

A két csoport nehezen különíthető el egymástól, hiszen a nem publikus információk alapján történő kereskedésben érintett lehet egy vállalat vezetősége is. Ezzel együtt a nem publikus információkhoz való hozzáférés nem kizárólag kapcsolható hozzájuk. Az elkülönítés oka elsősorban jogi természetű. A publikusan nem hozzáférhető információkra épített kereskedést a törvény bünteti. Az információs előnnyel vissza nem élő vezetői kereskedés részére viszont mindössze bejelentési kötelezettséget ír elő.

Illegális bennfentes kereskedelem

Az illegális bennfentes kereskedés a lényeges nem publikusan hozzáférhető adatokkal történő visszaélés. Ennek részét képzi a bennfentes információkra alapozott kereskedelem. Bennfentes információkkal rendelkezhet például vezetőségi tag, munkavállaló, beszállító, de akár könyvvizsgáló is. Lényeges nem publikus információk közé tartozik például egy még közzététel előtt álló negyedéves jelentés, egy aláírt, de még közzé nem tett akvizíció, vagy egy esetleg nem nyilvános belső innovációról szóló információ.

Egy közzététel előtt álló váratlanul jól vagy esetleg rosszul sikerült negyedéves jelentés ismerete például érdemtelen előnyhöz juttathatná a jelentés készítőjét. Ami bennfentes számára előnyt, az a külső befektetők számára hátrányt jelenthetne a tőkepiacokon, végső soron tehát a bennfentes kereskedelem léte a befektetői érdekkel ellentétes, aláássa a bizalmat a tőkepiacokban és további bennfentes információk megszerzésére ösztönöz. A legtöbb országban a jog a befektetők érdekeinek védelmében, illetve a tőkepiacokba vetett bizalom fenntartása végett bünteti a bennfentes kereskedést.

Fontos kiemelni ezzel együtt, hogy a bennfentes információkra építő kereskedelemre korlátai nem kizárólag a közvetlen információkkal rendelkező személyekre vonatkoznak. Amennyiben egy lényeges nem publikus információval rendelkező személy megosztja információját valakivel, aki ebből haszonra tesz szert, akkor egyaránt büntethető az információt kiszivárogtató, illetve az annak birtokában kereskedő személy is.

Legális bennfentes kereskedés

Gondolhatnánk, hogy ilyen körülmények között a vezetőség nem rendelkezhetne kitettséggel. Azonban, természetesen ez nem igaz a bennfentes kereskedelmet büntető jogrendű országokban sem. Egy vállalat vezetői természetesen kereskedhetnek a vállalatuk értékpapírjával, mindössze szabályozásnak vannak alávetve. A kulcs az illegális bennfentes kereskedésben a lényeges nem publikus információ által történő nyerészkedés. A kérdés, hogy a vállalat vezetői bennfentes információkkal próbálnak-e visszaélni, vagy publikusan hozzáférhető adatok alapján döntenek az általuk irányított cég részvényeinek kereskedelme esetén? Ennek megítélése elsősorban az adott érintett felügyelőszerv feladatköre. A felügyelő figyeli a bennfentes tagok kereskedelmét, hivatalból vizsgálja, hogy történik-e visszaélés. Lényegi változások közzététele után ezen vizsgálatok kiemelt fontosságúak.

A megfelelő transzparencia jegyében a vállalat vezető beosztású munkavállaóinak jelentési kötelezettségük van tranzakcióikat illetően. Be kell jelenteniük, hogy mikor milyen értékben mennyi értékpapírt vettek, illetve adtak el. Ezen információkat nyilvánosan közzé kell tenniük. Leggyakrabban a vállalatok saját honlapjukon teszik közzé, illetve nagyobb vállalatok esetében néha gazdasági újságok is közlik a vezető beosztású munkavállalók saját cégüket érintő tranzakcióit.

Bennfentes kereskedés követése befektetői szemmel

A legális bennfentes kereskedés fontos relevanciával bírhat külső befektetők számára is. Egy bennfentes pozíciójából kifolyólag kedvező informáltsági helyzetben van, így a tranzakcióik jól sűrített információnak is tekinthetők. Ezen értelmezésben a vezetőkön túl bennfentesnek tekinthetőek a nagybefektetőnek számító befektetési alapok, magánszemélyek, esetleg nyugdíjalapok. Az ilyen típusú bennfentes kereskedelmet vannak, akik lekövetik. Gyakori, hogy egy-egy ismertebb nagybefektető megjelenése a vállalatnál a kisbefektetőket is vásárlásra ösztönzi.

Egyrészt több akadémiai kutatás is jutott már arra, hogy bennfentes vásárlások által érintett értékpapírok szignifikánsan jobban teljesítettek a későbbiekben, mint az azzal nem érintettek. Másrészt azonban ismert az a jelenség, hogy amennyiben a menedzsment rendelkezik aránytalanul nagy részesedéssel a vállalatban, akkor a kisbefektetői érdekek háttérbe kerülhetnek a sajátjukkal szemben.

Fontos még kiemelni, hogy míg a vásárlás jobb jelzésértékkel bírhat, addig az eladásnak jóval több oka lehet. Mindazáltal egyik irányt sem szabad kontextus nélkül elfogadni, lényeges lehet az adott tranzakciók mértékét a teljes részvényállományhoz viszonyítani, eladás esetén figyelembe venni a tranzakció időzítését.