A bérpótlék a Munka Törvénykönyve által előírt plusz juttatás a munkavállalók részére, melyre az általános munkafeltételektől való eltérő munkavégzés következtében lehetnek jogosultak.
Mikor jár a bérpótlék?
Fontos hangsúlyozni, hogy bérpótlékra a munkavállalók nem az alapbér helyett, hanem azon felül jogosultak. A Munka Törvénykönyvében leírtaktól bizonyos esetekben el lehet térni, de ez munkaszerződés esetén kizárólag a munkavállaló javára, míg kollektív szerződés esetében akár a javára, akár kárára is történhet.
A bérpótlékok ellenösztönzőként jelennek meg a rendszerben, hogy a munkaadók indokolatlanul ne határozzanak meg az általánostól eltérő munkaidőt, például éjszakai műszakban, vagy ünnepnapokon. Ezzel együtt ösztönzi a munkavállalókat az ilyen jellegű feltételek elfogadására.
A törvénykönyv megállapítása szerint a bérpótlékot a munkabéren felül kell fizetni, vagyis nem helyette. Ettől sem a felek közötti megállapodással, sem kollektív szerződéssel nem lehet eltérni. A többi rendelkezés azonban csak diszpozitív jellegű, vagyis ajánlásként jelenik meg, mely megállapodás hiányában hatályosnak tekinthető. Kollektív szerződéssel a többi rendelkezéstől el lehet térni akár a munkavállaló előnyére, vagy kárára. Munkaszerződés esetében azonban csak a munkavállaló javára történő eltérés engedélyezett. Fontos továbbá, hogy a Munka Törvénykönyve lehetőséget biztosít a munkavégzés alap és bérpótlék összegét is magában foglaló havi átalány megállapítására is. Illetve a lehetőség adott további bérpótlékok megállapítására is.
A bérpótlék számítása
Eltérő megállapodás hiányában a bérpótlék számításának alapja a munkavállaló egy órára jutó alapbére. Az általánostól eltérően az egy órára jutó alapbér meghatározása a havi alapbér 174 órával történő osztásával kapható meg. Amennyiben valaki havi bérrel rendelkezik, de részmunkaidős, esetleg nem a szokásos napi munkaidőben foglalkoztatott, akkor esetükben a 174 óra arányos része az irányadó.
A bérpótlékok fajtái
A Munka Törvénykönyve a bérpótlékok különféle fajtáit nevesíti:
- Vasárnapi pótlék: Vasárnapi munkavégzés esetén a munkavállalót 50% bérpótlék illeti meg. Ez jelenleg kizárólag a több műszakos tevékenység keretében dolgozókat, készenléti munkakörben lévőket, illetve a kereskedelmi jellegű tevékenységet végzőket illeti meg.
- Munkaszüneti napra járó pótlék: Minden munkaszüneti napon dolgozó jogosult munkakörétől függetlenül 100 százalékos munkaszüneti napra járó pótlékra. Ez irányadó a vasárnapra eső munkaszüneti napok esetében is.
- Műszakpótlék: Amennyiben a munkavállaló beosztása szerinti napi munkaidő kezdete rendszeresen változik és este 6 és reggel 6 között történik a munkavégzés, úgy a munkavállalót 30% műszakpótlék illeti meg. (A munkaidő kezdete rendszeresen változónak minősül, amennyiben a beosztás szerint a munka kezdésének időpontja legalább az esetek harmadában eltérést mutat. Illetve, amennyiben a legkorábbi és legkésőbbi kezdés között legalább 4 óra eltérés tapasztalható.) Amennyiben a műszakpótlék hatálya alá eső munka vasárnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor mindkét pótlék megfizetésére köteles a munkáltató.
- Éjszakai pótlék: Az este 10 óra és reggel 6 óra között végzett munka 15% éjszakai pótlékra jogosítja fel a munkavállalót. Amennyiben az adott munkavállaló jogosult műszakpótlékra, akkor éjszakai pótlékra már nem lesz jogosult.
- Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék: A munkaidő-kerettől eltérő, azt meghaladó munkavégzés az alapbéren felül 50% bérpótlékra vagy a munkavégzés hosszával megegyező, fizetett szabadidőre jogosítja fel - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállalót.
- Heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidő: A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapi munkavégzés esetén 100% bérpótlékra jogosult a munkavállaló. Illetve 50% bérpótlékra, amennyiben biztosít másik pihenőnapot.
- Készenléti pótlék: Amennyiben a munkavállaló köteles oly módon meghatároznia tartózkodási helyét, hogy munkáltató rendelkezése esetén haladéktalanul készenlétben álljon, akkor az adott időre a munkavállalónak 20% bérpótlék jár.
- Ügyeleti pótlék: Amennyiben a munkáltató meghatározza a munkavállaló helyét a rendelkezésre állási kötelezettség alatt, akkor a munkavállalót 40 vagy 50 százalékos bérpótlék illeti meg. Az 50 százalékos bérpótlék abban az esetben hatályos, amennyiben az ügyelet alatt végzett munka nem mérhető.
Fontos, hogy a korábbiaknak megfelelően a bérpótlékok összege az alapbéren felül értendő. A készenléti idő, illetve az ügyeleti idő alatt azonban alapvetően nem történik munkavégzés, így az nem számít munkavégzésnek. Ennek megfelelően a készenléti időre és az ügyeletre kizárólag a bérpótlék jár, az alapbér – munkavégzés hiányában – nem.
A bérpótlék mellett fontos azzal is tisztában lenni, hogy mennyi adót kell fizetnünk, hogy pontosan kiszámíthassuk a hónap végén a számlánkra kiutalandó összeget! Mennyi a különbség a nettó és a bruttó bér között? Olvassa el erről készült cikkünket is!