A bitcoin egy teljes mértékben decentralizált, blokklánc technológiát használó kriptovaluta.
Egy ismeretlen személy, Satoshi Nakamoto néven 2008-ban tette közzé a leendő kriptovaluta Fehér Könyvét. A Fehér Könyvben ismertetett technológiájú szoftver 2009-ben jött létre, Satoshi 2009. január 3-án bányászta ki az első bitcoinokat.
Fontos megjegyezni, hogy míg a szoftvert nagybetűvel írjuk, addig coinokra kisbetűvel hivatkozunk. Maga a Bitcoin a bitcoinok elszámolási és bányászati szoftvere. Magának a kriptovalutának, vagyis a bitcoinnak a létrehozása úgynevezett bányászat útján történik. Bányászat alatt értjük azon folyamatot, amikor számítógépek hálózatra kötve úgynevezett bányász szoftvert futtatnak, vagyis bonyolult matematikai műveleteket végeznek, melyekért cserébe a szoftver coinokkal jutalmazza őket.
A Bitcoin működése
A matematikai műveletek alatt az úgynevezett hash függvényt értjük, vagyis amikor egy adatblokkot különféle matematikai eljárások segítségével betűkből és számokból álló sorozattá alakítanak. A hashek egymáshoz kapcsolódása maga a blokklánc. A blokklánc technológia valójában nem más, mint egy nyilvános digitális főkönyv, mely tartalmazza a tranzakciókat, illetve azt, hogy melyik bitcoin éppen kihez tartozik. Új tranzakciók esetén a blokklánc végére újabb láncszem, vagyis a tranzakció adatait tartalmazó adattömb kerül.
A teljes blokklánc elérhető minden hálózatra kötött számítógépen. Az adat hitelességéről a rendszer egésze dönt. A rendszer biztonságáról a többségi elv gondoskodik, vagyis azon tranzakciók kerülnek rendszerszinten elfogadásra, melyeket a hálózatra kötött számítógépek több mint fele elfogad.
Az elszámolási rendszer működtetését hívjuk bányászatnak, melyért cserébe a bányászok új coinokat kapnak. A tranzakciók könyveléséért kiosztott jutalom összege azonban nem állandó. A bányászat annál nehezebb, minél több gép van rákötve a hálózatra, illetve nagyjából 4 évente a bányászatért cserébe kapott bitcoin összmennyisége is feleződik. Ezt az időpontot nevezzük halvingnak, azaz felezésnek. Ilyen módon az összes kibányászható bitcoin összege véges. Maximum 21 millió bitcoin bányászható ki.
A kriptovaluta lehetőséget termet az általa történő fizetésre vagy éppen vagyontárolásra. Sokan befektetési céllal vásárolják. Ez utóbbihoz kapcsolódóan szükséges megjegyezni a BTC árára ható tényezőket. Az árat elsősorban a kereslet és a kínálat egyensúlya, vagyis a piaci elv határozza meg. Fontosak még a termelési költségek, melyek elsősorban a bányászat során elhasznált áramot, másodsorban az elhasznált eszközök értékét jelentik.
Kritikák
A kriptovalutát sikerei mellett rengeteg kritika éri. Talán az egyik leglényegesebb problematikája a bűnözéssel való összefonódása. A bitcoin anonimitásából következően tökéletes elszámolási egység illegális tevékenységek végzésére. A privátkulcs hiányában az adott tranzakció mögött nehezen azonosítható a coin új tulajdonosa. A bűnözéshez hasonlóan visszatérő kritika a bitcoin környezetre gyakorolt hatása is. Az egész rendszer működtetésének energiaigénye a hagyományos fizetési rendszerekhez képest hatalmas.
A Bitcoin politikai-ideológiai háttére
Már Friedrich August von Hayek is kritizálta az állami pénzkibocsátási monopóliumot. Az 1990-es években új libertariánus igények jelentek meg a virtuális világba bekapcsolódó személyek személyiségi jogaira, a róluk szóló adatokra nézve. Nevezetesen az anonimitásra való igény erősödött fel. Az anonimitásban a személyes adatokkal való visszaélés megakadályozásának eszközét látták.
Ebbe a környezetbe érkezett a PATRIOT ACT, mely alapján az állami monopolisztikus hatalom azóta eléggé visszásan viszonyult a transzparencia kérdéséhez egyrészt a lakosaitól egyre nagyobb adathozzáférést és transzparenciát követel meg, amikor saját tevékenységét egyre inkább elrejti ugyanazon okra, a terrorizmusra hivatkozva. Ezen folyamatokkal párhuzamosan az 1990-es években kezdett kibontakozni a kriptoanarchista mozgalom. A kriptoanarchisták az állami szerepvállalás csökkentését, illetve államtól független pénzügyi rendszer kiépítését találtál üdvösnek.