A biztosítékok olyan eszközök, melyek a hitel fedezetéül szolgálnak.
A biztosíték lehet ingatlan, ingó vagyoni, illetve személyi biztosíték. Előbbi kettő esetén a hitel törlesztésének elmulasztása esetén a hitelt nyújtó a biztosítékul elfogadott eszközt értékesítheti, hogy ezáltal csökkentse veszteségét. Személyi biztosítások esetén más személy lesz köteles törleszteni a felvett hitelt, amennyiben a főadós ezt elmulasztja.
Biztosítékok kockázatcsökkentő szerepe
Egy hitel esetében a hitelfelvevő és a hitelnyújtó számára is léteznek kockázatok. Előfordulhat, hogy a hitelfelvevő életében olyan a jövedelmét érintő változás következik be, ami miatt nem tudja fizetni a törlesztőrészletet. Az ilyen jellegű helyzetek feloldása lehet a biztosítékok alkalmazása. Ezek a vagyonelemek a fizetési képtelenség esetén a bank tulajdonába kerülnek.
A biztosítékok használata mellett a bankok alacsonyabb kockázatok mellett tudnak hitelezni, ezért cserébe pedig alacsonyabb kamatok mellett nyújtanak biztosított hiteleket. A kamatok általában annál magasabbak egy hitelkonstrukcióban minél kevésbé biztosított a hitelösszeg megtérülése.
Hitelbiztosítékok típusai
A hitelbiztosítékok három főbb típusát különböztetjük meg: az ingatlan és az ingó vagyontárgyakat, valamint a személyi biztosítékokat.
- Ingatlan biztosítéknak számítanak a lakások, házak vagy éppen a földek. Tipikusan ilyen biztosítékkal rendelkeznek a lakás-, illetve a szabad felhasználású jelzáloghitelek.
- Ingó vagyontárgyi biztosítékkal kisebb összegű hitelek esetén találkozhatunk. Ezen esetben biztosíték lehet egy autó, hajó esetleg értékesebb festmény.
- A személyi biztosítékok esetén megkülönböztetjük a kezességet, illetve az adóstársi viszonyt. Ezen esetekben természetesen nem maga a személy fog biztosítékul szolgálni, mindössze az adósságfizetési kötelezettség őket is terheli. A különbség abban áll, hogy az adóstárs a főadóssal megegyező módon felel a felvett hitel visszafizetéséért, míg a kezes mindössze a főadós fizetésének nem teljesülése esetén. A kezes nem teljesülő hitelfizetési kötelezettség esetén ugyanolyan fizetési kötelezettséggel terhelt, mintha saját maga vette volna fel a hitelt.
Tőkepiaci biztosítékok
Tőkepiaci ügyletek esetén is találkozhatunk a hitelkonstrukcióhoz hasonló tőkeáttételes ügyletekkel. Ezek esetében a brókercég tulajdonképpen hitelt nyújt az értékpapírok megvásárlásához.
A konstrukció is hasonló a biztosítékok ezen fajtájának a kereskedelmi bankok által nyújtott hiteléhez, a fedezetlen adósság lehetőségét kívánják vele elkerülni. A különbség, hogy ennél a típusnál általában nem közvetlenül pénz áll rendelkezésre, hanem maga a tőkepiaci eszköz bír hitelhez hasonló tulajdonságokkal. Míg általában biztosítékok alatt lakást, esetleg autót értünk, addig tőkepiaci tranzakciók fedezetéül kötvények vagy például részvények szolgálhatnak.
Hitelfedezeti biztosítások
A fedezet nélküli hitelek esetében hitelfelvevő oldaláról egy másik lehetőség a fizetésképtelenség elkerülésére a biztosítás. A biztosítások elvi alapja azon a racionális megközelítésen nyugszik, hogy bizonytalan jövőbeli események adott esetben jelentősen módosíthatják, esetleg el is lehetetleníthetik a jövedelemszerzési lehetőséget. A nem várt esemény bekövetkezése esetén a biztosítót terheli a továbbiakban a hitelfizetési kötelezettség egy része vagy egésze.
Az alábbi nem várt eseményekre lehet kötni biztosítást:
- Munkanélküliség: regisztrált munkanélküliség fennállása esetén a biztosító a munkanélküliség egy előre meghatározott ideje alatt fizeti az adós havi törlesztőrészleteit a bank felé.
- Keresőképtelenség: keresőképtelennek minősített állapot fennállása esetén egy előre meghatározott ideig fizeti a biztosító a biztosított hitelét a bank felé. Ilyen jellegű biztosítás esetén bevett a maximum 12, folyamatosan maximum 10 hónap alkalmazása.
- Baleseti rokkantság: rokkantságot okozó balesetet követően a biztosító a szerződésben szereplő összegben – mely általában megegyezik a hitel teljes összegével – törleszti a biztosított fennálló tartozását a bank felé.
- Halál: természetes vagy baleseti halál esetén a biztosító a szerződésben foglaltaknak megfelelően törleszti a biztosított fennálló tartozását a bank felé.
Fontos tudni azonban, hogy a hitelfedezeti biztosítás önálló költségként jelentkezik. A biztosítás díja általában függ az esemény bekövetkezésének valószínűségétől, illetve a visszafizetendő hitel összegétől. Vannak százalékosan meghatározott, illetve fix költségű biztosítások is.
Ha nem kerül törlesztésre a hitel
Ha nem kerül törlesztésre a felvett hitel, de az ügyfél rendelkezik az adott hitelfelvételre vonatkozó biztosítással, akkor annak kereteinek megfelelően folytatódik a törlesztés. Biztosítás hiányában az adott biztosítékot terheli a fizetési kötelezettség. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy személyi biztosíték esetén az adóstárs, illetve a kezes köteles fizetni. Ingatlan, illetve ingó vagyontárgyi biztosíték esetén a bank lefoglalhatja és értékesítheti a biztosítás tárgyát.