Brexit

Brexit jelentése

A Brexit az angol „British” (brit) és „exit” (kijárat) szavak összevonásából keletkezett, és a britek Európai Unióból való kilépésére utal.

Az Egyesült Királyság egy 2016. június 23-i népszavazás eredményeképp egy hosszú tárgyalási folyamatot követően, 2020. január 31-én elhagyta az EU-t, ami lényegében a közös piacból és a vámunióból való kilépést jelentette.

Népszavazás és a döntéshez vezető út

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió viszonya nem nevezhető zökkenőmentesnek. Az Egyesült Királyság nem volt tagja sem az eurózónának, sem a schengeni övezetnek, valamint többször is előfordult, hogy útját állta a közös uniós célkitűzéseknek.

Valójában nem a 2016-os volt az első népszavazás, ahol a britek EU tagsága volt a tét. A britek már 1975-ben, a csatlakozásuk után két évvel újra akarták tárgyalni az Egyesült Királyság kapcsolatát az Európai Unió jogelődjével, az Európai Közösséggel. Ezt követően pedig népszavazásra bocsátották azt a kérdést, hogy az Egyesült Királyság az Európai Közösség tagja maradjon-e.

2016-ban is hasonlóan zajlottak az események, azonban ekkor már a kilépést támogató tábor nyert. Ennek hátterében az állt, hogy a brit köztudat anyagilag kedvezőtlennek, veszteségesnek tartotta az ország uniós tagságát, valamint az EU-val való szakításban látták a megoldást a – károsnak ítélt – bevándorlási kedv megfékezésére. A helyzetre való tekintettel a britek egy június 23-án megtartott népszavazáson 51,89 százalékos arányban az Európai Unióból való távozásra szavaztak.

A kilépési folyamat azonban csak később, 2017. március 29-én, a Lisszaboni Szerződés 50. cikkének aktiválásával kezdődött meg. Az 50. cikkely kimondja, hogy a távozni kívánó ország uniós tagsága a hivatalos bejelentés után legkésőbb két évvel megszűnik.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti megállapodásra és a kilépésről szóló feltételek megszületésére egészen 2018 novemberéig várni kellett. Azonban hiába készült el a Brexit feltételrendszere, a kilépés időpontját egyre halogatni kellett. A már említett 50. cikkely alapján Nagy-Britanniának 2019. március 29-én kellett volna elhagynia az EU-t, amely az EU-val folytatott tárgyalásokra hivatkozva és a kilépést övező belpolitikai viták következtében elmaradt. A kitűzött dátum először 2019. október 31-re, majd 2020. január 31-re módosult.

Előzetes elképzelések: soft Brexit és hard Brexit

Előzetesen kétféle forgatókönyv létezett a britek Európai Unióból való kilépésére vonatkozóan, a soft Brexit és a hard Brexit.

A soft Brexit (puha Brexit) arra utal, hogy a kilépést követően az EU alappillérei, azaz a munkaerő, tőke, áruk és szolgáltatások szabad áramlása továbbra is érvényben maradnának. A britek így hozzáférhetnének az európai egységes piachoz, amelynek a brit (székhelyű) vállalatok szempontjából van kiemelkedően fontos szerepe. Az elmúlt években rengeteg cég hozott létre leányvállalatot az Egyesült Királyságban azért, hogy  könnyebben hozzáférhessenek az EU piacaihoz. Ha ez nem lenne a továbbiakban lehetséges, ezek a cégek átköltöztetnék az üzleti egységeiket más országokba. Ez a briteknél komoly gazdasági visszaesést vonzana maga után. (Mint ahogy ez történt is a Brexit-tárgyalások ideje alatt.)

A hard Brexit (kemény Brexit) ezzel szemben az Egyesült Királyság európai egységes piactól való elszakadását jelenti. A munkaerő és áruk szabad áramlása nem teljesül tovább. Így a britek dönthetik el, ki és milyen feltételek mellett léphet be és jöhet dolgozni az országba, valamint az áruk vámmentes kereskedelme is megszűnik. Hard Brexit esetén a brit vállalatok is nehéz helyzetbe kerülnek. Nem csak a kivetett vámok jelentenének kellemetlenséget, hanem az is, hogy a brit cégek elveszítenék az úgynevezett EU-s útlevelüket, amely az EU-s piacokhoz való hozzáférésüket biztosítja.

Végül egy, a hard Brexithez közelálló szcenárió következett be. Ennek hatásait próbálják mérsékelni EU és az Egyesült Királyság közötti együttműködési megállapodásokkal, amelyekre a cikk folyamán még kitérünk.

A Brexitet övező bizonytalan helyzet komoly kockázatokat hordozott magában, amely leképeződött az angol font árfolyamában is. A folyamatosan érkező, változatos kilátásokat hordozó hírek nagyfokú volatilitást okoztak az angol font piacán.

Brexit megállapodás

Hosszú tárgyalássorozatot követően az Egyesült Királyság és az Európai Unió megállapodásra jutottak a britek kilépésének feltételeit illetően, és ezáltal a britek európai uniós tagsága 2020. január 31-én megszűnt. Ezután egy december 31-ig tartó átmeneti időszak vette kezdetét. Ez azt jelentette, hogy az utazás, bevándorlási szabályok, légiközlekedés és kereskedelem területein nem történt jogszabályi változás. Minden a már megszokott módon ment tovább. Tehát az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyság továbbra is alkalmazhatta az uniós jogot, azonban már nem rendelkezett képviselettel az uniós szervekben. Ezáltal az uniós döntésekbe való beleszólása is megszűnt.

A kilépést követően folyamatosan zajlottak az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatáról szóló tárgyalások. Mivel az Egyesült Királyság soha nem volt tagja az euróövezetnek és az uniós határellenőrzést lebontó schengeni övezetnek, az Európai Unióból való kilépésük „csak” a közös piacból és a vámunióból való kilépést jelentette. Az átmeneti időszak lejárta után először az uniós polgárok szabad mozgása (2021. január 1.) szűnt meg. Majd ezután bekövetkezett a vámunióból való kilépés is (2021. február 1.). Ez azt jelenti, hogy egyrészt megváltoztak az országba való ki- és beutazás szabályai (megszűnt az uniós polgárok szabad mozgása, beutazáskor személyi igazolvány helyett útlevelet fogadnak el, vízumrendszer lépett életbe), másrészt Egyesült Királyság „harmadik országnak”, vagyis EU-n kívüli országnak minősült, amely azt jelenti, hogy az onnan érkező, illetve oda tartó termékek vámkötelessé váltak.

Az átmeneti időszak elsődleges célja az volt, hogy a felek ki tudjanak dolgozni egy hosszú távra szóló, kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást. Ennek megfelelően április 29-én elfogadásra került egy kereskedelmi és együttműködési megállapodás, és emellett megegyeztek egy adatbiztonsági megállapodás megkötéséről is.