A BUBOR (Budapest Interbank Offered Rate, magyarul: Budapest Bankközi Forint Hitelkamatláb) a kereskedelmi bankok egymásnak nyújtott éven belül lejáró hitelei esetében alkalmazott kamatlábainak az átlaga.
A BUBOR értékét 1996. augusztus 1. óta jegyzik. A feladatkört a Magyar Nemzeti Bank csak 2016. november 1-jétől vette át a Magyar Forex Társaságtól.
Hogyan határozzák meg a BUBOR értékét?
Értékét az MNB határozza meg a pénzintézetek egymásnak nyújtott hiteleinek kamatlábainak segítségével. Ennek a folyamata a következő:
- A pénzintézetek különböző futamidőre hiteleket nyújtanak egymásnak egy bizonyos díj ellenében, és ezt a díjat kamatlábak alkalmazásával határozzák meg.
- Ezeket a kamatlábakat az MNB minden nap összegyűjti, és a szélsőséges értékek (tehát a legalacsonyabb és legmagasabb érték) kihagyásával átlagot számol a fennmaradt kamatlábakra.
- Ez az átlag lesz a BUBOR napi értéke, melyet az MNB mindennap 11 órakor közzétesz.
Mire jó a BUBOR?
A BUBOR jegyzése lehet napi, 1 hetes, 2 hetes, 1 havi, 2 havi, 3 havi, 6 havi, 9 havi és egy éves. Ebből következik, hogy fő funkciója, hogy referenciaszintként szolgál határidős ügyletek árazásánál, illetve változó kamatozású betétek és rövid távú hitelek kamatainak meghatározásakor. A BUBOR tehát egy báziskamat, amelyre a pénzintézetek még felszámolják a saját kamatfelárukat (marzsukat). Így ennek a kettőnek az összege lesz a hiteligénylő által fizetendő tényleges kamat.
Fontos megjegyezni, hogy a BUBOR mindössze az éven belüli ügyletek kapcsán használható referenciakamatként, az éven túli ügyletekhez már a BIRS mutatót használjuk.
Az új rendszer
A BUBOR értékek jegyzése 2016. november 1-jétől a Magyar Forex Társaságtól (MFT) a Magyar Nemzeti Bankhoz került. A döntés hátterében több ok is állt.
Egyrészt, mivel közel az éves magyar GDP-nek megfelelő pénzügyi terméket áraznak a BUBOR mutató alapján, nagyon fontos, hogy megbízható árazási alapként szolgáljon. Ez csak akkor lehetséges, ha az összes releváns információt képes magába foglalni, megjeleníteni. Azonban a jegyzések egyre erősebben beragadtak, az értékek huzamosabb ideig nem változtak, így a mutató megbízhatósága kérdésessé vált. Ezzel összefüggésben van, hogy a piaci kereskedés gyakorlatilag megszűnt.
Másik említésre méltó kiváltó ok egy nemzetközi eseményből, a LIBOR botrányból fakad. Mint később kiderült, 2008 októberében manipulálták a LIBOR-t. Ez azért volt lehetséges, mert a mutató megállapításával kapcsolatos szabályok és ellenőrzési mechanizmusok nem megfelelően voltak kialakítva. A botrány hatására nemcsak felülvizsgálták a LIBOR, és a hozzá hasonló mutatók meghatározását (ennek megfelelően a BUBOR meghatározásával kapcsolatban a PSZÁF folytatott vizsgálatot), hanem szigorúbb szabályozási keretet is kialakítottak.
A körülmények hatására és a BUBOR jegyzések megbízhatóságának növelése érdekében a BUBOR Szabályzat átírására és új jegyzési rendszer kialakítására került sor. A jegyzést az MNB vette át. A jegybank 5 évig kívánja végezni a tevékenységet, utána visszaadná az MFT-nek, vagy átadná a Bankszövetségnek. Létrejött egy, a régiós mintához hasonló, kötelező érvényű jegyzéseken alapuló rendszer. Az MNB-n belül megalakult a Referenciamutató Jegyzési Bizottság (RJB). Az RJB tevékenységére való tekintettel bizonyos szabályok módosításra kerültek. Többek között kialakításra került a belépési és kilépési, a rendkívüli és a hibakezelési eljárásrend.
Az új jegyzési rendszer eredményeképp nőtt a piaci forgalom. Például 2016-ban 3 hónapos futamidőn majdnem kétszer annyi fedezetlen bankközi ügylet köttetett, mint egy évvel korábban. A forgalom 2017-re visszaesett, viszont azóta is magasabb szinten áll, mint a reform előtt.