BUX index

A BUX Index a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos részvényindexe. Az index a budapesti tőzsde legnagyobb kapitalizációjú (piaci értékű) és forgalmú részvényeiből áll, értékét valós időben, aktuális árak alapján képzik.

BUX index Összetétele

A BUX indexet a Budapesti Értéktőzsde részvény szekciójának részvényei alapján képzik és értéke pillanatról pillanatra változik. A legnagyobb forgalmú részvények kerülnek bele – pontosabban ezek árának átlagos változása –, így nem véletlen, hogy ez a mutató a hazai tőzsdefolyamatok legfontosabb indikátora.

A BUX index, tehát egy összetett mutatószám, változó számú indextaggal. Az index kosarába bekerülő részvények súlyozása jelenleg a vállalatok közkézhányada alapján történik, erre a módszerre 1999 októberében tértek át a tisztán kapitalizáció alapú súlyozásról. Az index kosárösszetételét évente kétszer vizsgálják felül.

Míg a BUX index-ben a nagyvállalatok részvényei, addig a BUMIX indexbe a kis- és közepes vállalatok részvényei kerülnek be.

A BUX és BUMIX számítása

A BÉT a számítást a következőképpen végzi:

Amely egyenletben a jelölések:

  • BU(MI)Xt: t időpontban számított (valós idejű) indexérték 2 tizedesjegyre kerekítve
  • i: az indexben szereplő részvénysorozat
  • N: az indexben szereplő részvénysorozatok száma
  • Pi,t: az adott részvénysorozatra kialakult utolsó ár (FIX és AUKCIÓS ajánlat alapján létrejött ügyletek árai nem szerepelhetnek Pi,t-ként)
  • Qi: az adott részvénysorozatból a tőzsdére bevezetett részvények száma (külföldi székhelyű részvénysorozatok esetében a KELER Zrt.-nél elhelyezett átlagos részvénymennyiség)
  • Ffi: az adott részvénysorozat közkézhányada 4 tizedesre kerekítve
  • WFi,t: súlyozási tényező, amely biztosítja, hogy az adott részvénysorozat súlya a kosárba bevezetendő mennyiség alapján legyen kalkulálva, 6 tizedesre kerekítve
  • AFt: az index folytonosságát biztosító korrekciós tényező 10 tizedesjegyre kerekítve.

Az index értékére a cégek részvényárfolyamai vannak hatással. Minél nagyobb egy vállalat kapitalizációja, annál nagyobb súllyal kerül be a részvényárfolyama az indexbe, és ezáltal annál inkább tudják az index értékét befolyásolni. Magyarországon a nyugati országokhoz képest kevés nagy vállalatot jegyeznek a tőzsdén, és így ennek a néhánynak kiemelkedő befolyása van a BUX indexre. Jelenleg a 3 legnagyobb magyar vállalat (OTP Bank, MOL, Richter Gedeon) együttesen az index majdnem 90 százalékát adják ki. A maradék kisebb társaságok az index mindössze 10 százalékáért felelősek, ezáltal kis hatást gyakorolva rá. Előfordulhat azonban, hogy a részvényárfolyamaikban hirtelen és nagymértékű változás áll be. Ez esetben ennek hatása meg fog látszódni az index árfolyamában is.

BUX index grafikon

A BUX index alakulását legszemléletesebb módon a BUX index grafikonon láthatjuk. A mutató ármozgásait személyre szabható árfolyamelemző alkalmazások (például: stooq.com, investing.com) segítségével tudjuk nyomon követni. Másik lehetőség a brókercégek honlapjáról való tájékozódás, hiszen ők is rendszeresen közzéteszik elemzéseiket.

A BUX index grafikon figyelemmel kísérése rendkívül fontos, ha esetleg indexszel kereskednénk. Általánosságban akkor érdemes indexekbe fektetni, ha hosszú távra tervezünk, és kerülni szeretnénk az egyedi részvényekből adódó kockázatokat. Mivel az indexek több részvényből állnak, árfolyamingadozásuk is alacsonyabb lehet, mint a részvénytársaságoknak.

Fontos, hogy a BUX indexszel való kereskedés nem, csak a belőle származtatott termékekkel való kereskedés lehetséges. Ezek a termékek likvidek, (és ebből fakadóan a velük való kereskedés olcsó), valamint tőkeáttételt is tartalmazhatnak.

Elérhető kereskedési módok:

  • CFD forma,
  • certifikátorok, warrantok,
  • ETF alap,
  • BÉT határidős piacon való kereskedés.