Céltartalék

A céltartalék egy olyan mérlegtétel, amely a vállalat a jövőbeni kiadásainak fedezésére elkülönített pénzösszeget foglalja magában.

A félretett összeg a jövőben szükségessé váló összeg megbecslésén alapszik. Alapvető célja az adott évi eredmény pontosítása.

Céltartalék képzése

A céltartalék a következő évre képzett forrás, amellyel a jövőben felmerülő kötelezettségeit kívánja fedezni a vállalat. Az eredmény terhére képezzük az összemérés és az óvatosság elve alapján. Az összemérés elve azt jelenti, hogy az adott időszak eredményének meghatározásakor a vállalat bevételeinek és költségeinek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

Az óvatosság elve azt jelenti, hogy nem lehet addig eredményt kimutatni, amíg az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Azaz a céltartalék összegét a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk alapján lehet számba venni. Ez azt jelenti, hogy azok az információk is relevánsak, amelyek az üzleti év fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között váltak ismertté. Illetve az értékvesztést, értékcsökkenést, céltartalékokat el kell számolni függetlenül attól, hogy nyereséges vagy veszteséges volt-e az adott üzleti év.

A céltartalék fajtái

fajtái a következők:

  • Céltartalék a várható kötelezettségekre
  • Céltartalék a jövőbeni költségekre
  • Egyéb céltartalék (kormányrendelet az általános szabályoktól eltérő módon is szabályozhatja és előírhatja a képzését és felhasználását)

Céltartalékot a vállalat képezhet opcionálisan is, de vannak olyan esetek, amikor kötelező.

Kötelező esetben

A céltartalékot az adózás előtti eredmény terhére képezzük olyan kötelezettségekre, amelyek múltbeli vagy még folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből fakadó, külső felekkel szembeni kötelezettségek, és amelyek a mérlegforduló napján még valószínűleg vagy biztosan fennállnak, viszont az összegük vagy az esedékességük időpontja még kétes, és a szükséges fedezet más módon még nincs biztosítva.

Olyan kötelezettségekre kell képeznünk, amelyek múltbeli vagy folyamatban levő ügyletekből és szerződésekből fakadnak. Ide tartoznak a függő kötelezettségek, a biztos (jövőbeni) kötelezettségek és a korengedményes nyugdíjfizetési kötelezettségek. A függő kötelezettségek múltbeli kötelezettségek, amelyek a mérleg fordulónapján még fennállnak, viszont a mérlegtételkénti szerepeltetésük jövőbeni eseménytől függ.

A biztos (jövőbeni) kötelezettségek visszavonhatatlan kötelezettségek, amelyek a mérleg fordulónapján már fennálltak, azonban a szerződés teljesítése még nem történ meg, és ezért mérlegtételként még nem is tudjuk szerepeltetni az eszközöket. A kötelezettség vonatkozhat egyéb eszközökre vagy pénzeszközökre. Ide tartoznak a határidős adásvételi ügyletek és a swap ügyletek határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek.

Lehetőség szerint

Céltartalékot olyan jövőbeni költségekre képzünk az adózás előtti eredmény terhére (és a valós eredmény meghatározása érdekében), amelyek mérlegkészítéskor valószínűsíthetően, időszakonként ismétlődően, jelentős összegben felmerülnek, de az összegük a felmerülés időpontjában bizonytalan, és a passzív időbeli elhatárolások közé nem vehetőek fel.

Ilyen költségek a fenntartási költségek, átszervezési költségek és a környezetvédelemmel kapcsolatos, nem jogszabályon alapuló költségek. Ilyen céltartalékot szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhetünk.

Könyvelése

A mérlegben az „E” sorban foglal helyet („A” változat esetén). Állományba vétele a várhatóan felmerülő, előzetesen kalkulált forintértéken történik, és a mérlegben szereplő érték nem más, mint a céltartalék könyv szerinti értéke.

  • Képzése: Egyéb ráfordítás
  • Feloldása: Egyéb bevétel

Pontosabban:

  • képzés:
    • T 865. Képzett céltartalék
    • K 42. Céltartalékok
  • feloldás:
    • T 42. Céltartalékok
    • K 965. Céltartalék feloldás