Ceteris paribus

A ceteris paribus közgazdaságtanban használt latin kifejezés, amelynek jelentése: minden tényező változatlansága mellett.

Az ezzel a kifejezéssel ellátott modellben egyszerre csak egy tényező változását és változásainak hatásait vizsgáljuk, a többi tényezőt változatlanul hagyjuk.

Ceteris paribus használata

A ceteris paribus kifejezést a közgazdaságtanban (főleg mikroökonómiában) használjuk különböző közgazdasági modellek építése során, emellett találkozhatunk vele a pénzügyek világában, például befektetések kapcsán vagy a tőzsdén. A modellek célja az egyes változók és hatásaik közötti ok-okozatiság vizsgálata. Mivel a világ rendkívül komplex, így lehetetlen (vagy nagyon nehéz) előzetes feltevések nélkül több tényező kölcsönhatását érdemben megvizsgálni. Ezért azzal az egyszerűsítéssel élünk, hogy egyszerre egy változó alakulását elemezzünk, és közben a többi, szintén a modellben lévő változót érintetlenül hagyjuk. (Egy tényező módosul, a többi konstans marad.) Ezen egyszerűsítés azonban csak a modellekben működik, használhatósága bizonyos változások vizsgálatára és tendenciák előrejelzésre korlátozódik. Az egyszerűségéből fakadóan nem alkalmas összetett világunk tényleges működésének leírására.

Példa

Egy termék iránti kereslet nő, és ennek hatására nő az ára is. Egyértelmű, hogy itt egyszerűsítéssel éltünk, hiszen a valóságban nagyon sok más dolog is megváltozik, nem csak a termék ára. Illetve a termék árát sem csak a kereslet befolyásolja, viszont ezeket nem vesszük figyelembe a közgazdaságtani modellekben. Azt mondjuk, hogy a termék iránti kereslet nőtt és ceteris paribus (tehát a többi tényező változatlansága mellett) nőtt a termék ára is. Ezáltal a kereslet és a kínálat között pozitív kapcsolat mutatható ki.

Ceteris paribus korlátjai

A mikroökonómiai modellek nem szükségszerűen tükrözik a valóságot, mert azt feltételezik, hogy a gazdasági cselekvők minden szükséges információ tudatában vannak (tökéletes informáltság), illetve teljesen észszerűen fognak dönteni (tökéletes racionalitás). Azonban a való világban mindenki másféle tudással és ismeretekkel rendelkezik. Egyesek többel, mások kevesebbel egy adott témával kapcsolatban (tökéletlen informáltság és információs aszimmetria). Emellett kognitív képességeink korlátossága és érzelmeink befolyása miatt csak törekedhetünk a racionális döntéshozatalra (korlátozott racionalitás).

A modellek tehát figyelmen kívül hagyják az emberi természetet, fogyasztói magatartást, és az ezeket befolyásoló szokásokat. A modellek tökéletlenek, és az előbb felsorolt tényezők figyelembevételének igénye alapozta meg például az intézményi közgazdaságtan vagy a magatartási közgazdaságtan felemelkedését.

Mutatis mutandis

A mutatis mutandus annyit tesz, hogy „ha a szükséges változtatások megtörténtek” vagy „lehetővé teszi más dolgok ennek megfelelő változtatását”. A mutatis mutandis egy összetett, és inkább a jogban használt fogalom. Azt jelenti, hogy a modellezés során megvizsgáljuk több dinamikus tényező változását és ezek egymásra gyakorolt hatását is. Főleg a változók együttmozgása, azaz a közöttük lévő korreláció kimutatására használják. Használata és jelentése ellentétes a ceteris paribusszal, ahol egyrészt ok-okozati kapcsolatokat, másrészt mindössze egy tényező változását vizsgáljuk.

Hogyan fejezhető ki még két tényező együttmozgása? Olvassa el a korrelációról szóló cikkünket is!