A családi adókedvezmény egy családalapítást és gyerekvállalást ösztönző, magánszemélyek számára elérhető kedvezmény.
Mit jelent a családi adókedvezmény?
A családi adókedvezmény az összevont adóalapot csökkenti, tehát az igénybe vevő személynek kevesebb személyi jövedelemadót kell fizetnie. Ez azt jelenti, hogy ugyanabból a bruttó fizetésből kevesebb adó kerül levonásra, azaz a kézhez kapott nettó fizetés magasabb lesz.
Mikor igényelhető a családi adókedvezmény?
Bármikor igényelhető a családi adó- és járulékkedvezmény, amely az adózó összevont adóalapját csökkenti.
Ki jogosult a családi adókedvezményre?
- családi pótlékra jogosult magánszemély
- a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa (például a nevelőszülő házastársa)
- a szülővel együtt élő élettárs (legalább egy éve, és ezt igazolni tudja), ha a gyermekkel életvitelszerűen együtt él
- a várandósság 91. napjától a kismama és a vele közös háztartásban élő házastársa (tehát az élettárs nem)
- a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozók közül egy
- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozók közül egy
Ki után jár a családi adókedvezmény?
Törvényileg különbség van az „eltartott” és a „kedvezményezett eltartott” között. A családi adókedvezmény kizárólag a kedvezményezett eltartottak után jár, viszont mértékét befolyásolja az eltartottak száma is.
Tehát a családi adókedvezmény a kedvezményezett eltartott után jár. Kedvezményezett eltartott lehet:
- gyermek,
- magzat (fogantatás 91. napjától a megszületéséig),
- aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
A családi adókedvezmény összege viszont az eltartottak számától függ, amely az előbbinél egy szélesebb kategória. Eltartottnak minősül:
- a kedvezményezett eltartott
- az a személy, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne (például egyetemista/főiskolás gyermek).
A családi adókedvezmény nem összekeverendő fogalom a családi pótlékkal, azonban a kettő között van összefüggés. Például a családi adókedvezmény addig tart, amíg a gyerek után jár a családi pótlék. A jelenlegi rendszerben családi pótlék 16 éves korig (eddig van tankötelezettség) mindenképp jár, ezt követően pedig a középiskolai tanulmányok befejezéséig. A felsőoktatásban tanuló diákok után családi pótlék, és családi adókedvezmény sem jár.
A kedvezmény összegét az alábbi módon kalkulálják:
| Eltartottak száma | Adóalap kedvezmény | Maximális családi kedvezmény összege havonta |
| 1 eltartott után | 66 670 Ft | 10 000 Ft |
| 2 eltartott után | 266 660 Ft | 40 000 Ft |
| Legalább 3 eltartott esetén | Maximum 33 000 Ft/hó kedvezményezett eltartottként | |
| 3 eltartott után | 660 000 Ft | 99 000 Ft |
| 4 eltartott után | 880 000 Ft | 132 000 Ft |
| 5 eltartott után | 1 100 000 Ft | 165 000 Ft |
Az adóalap kedvezmény oszlop megmutatja, hogy mekkora összeggel csökkenthetjük az adóalapunkat. Fontos megjegyezni, hogy négy vagy több gyermek esetén 2020-tól az anya teljes szja-mentességben részesül. Ha valaki a jogosult keretösszeget nem tudja teljesen igénybe venni, mert alacsonyabb a jövedelme a kedvezmény keretösszegénél, akkor az adóalapot meghaladó rész 15 százalékát járulékkedvezményként (egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás tartozik ide) tudja igénybe venni. Például, ha valakinek a bruttó fizetése 300 ezer forint, viszont három eltartott van a háztartásban, akkor a fennmaradó 360 ezer forint 15 százaléka járulékkedvezményként igénybe vehető.
Az igénybe vehető kedvezmények pontos összege kiszámolható internetes kalkulátor segítségével is. Például 500.000 forintos havi bruttó bér és két kedvezményezett eltartott esetén az érvényesíthető családi kedvezmény keret 266.660 forint (nyugdíjas bérjövedelem, négy vagy több gyermeket nevelők anyák kedvezménye és az első házasok kedvezménye nélkül). 266.600 forint családi kedvezmény érvényesítése esetén az adóba átszámított (nettó) összeg 39.999 forint (40.000 forint), tehát a kedvezmény igénybevételével 39.999 forinttal nő a havi nettó bér.
Érvényesítés feltételei
A foglalkoztatottak a családi adókedvezményt havonta, a munkabérrel együtt kapják, azonban lehetséges év végén az adóbevallással egyösszegben is visszaigényelni.
Az adóbevallás során tenni kell egy írásbeli nyilatkozatot, amely tartalmazza
- a jogosultság jogcímét,
- a családi adókedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén, ennek tényét.
A családi adókedvezményt tehát kétféleképpen lehet érvényesíteni. Egyrészt a már említett év végi adóbevallás során, másrészt év közben, egy, a munkáltatónak tett adóelőleg-nyilatkozattal is lehet igényelni. Az adóelőleg nyilatkozat minden hónapban bérkifizetés előtt meg lehet tenni, azonban az adókedvezményt visszamenőlegesen csak az év végi adóbevallás során lehet érvényesíteni.
Igénylése és megosztása
A családi adókedvezményt általában csak az egyik szülő szokta igénybe venni, de közösen is igényelhető. Ezt akkor érdemes megtenni, ha egyenként túl alacsony lenne a jogosultak jövedelme, és így a kedvezmények csak egy részéhez tudnának hozzájutni. A közös igényléshez egy családi adókedvezmény nyilatkozatot kell kitöltenie mind a két szülőnek. A kedvezményeket érdemes a szülők jövedelmének arányában megosztani.
A családi adókedvezmény akkor is megosztható, ha a szülők nem élnek közös háztartásban, vagy közös háztartásban élnek, de nem házasok. Ha válás során az egyik szülőhöz kerül az eltartott gyerek, akkor nincs lehetőség megosztásra. Azonban, ha a válás során felváltva gondozásban egyeznek meg a felek, akkor a családi pótlékot és családi adókedvezményt is meg lehet osztani.