Csőd

Csőd során a vállalat nem képes kifizetni a fennálló tartozásait, fizetésképtelenné válik és felszámolják.

A vállalat tényleges megszűnését megelőzi a csődeljárás, amelynek célja, hogy a vállalat a lehető legnagyobb mértékben ki tudja fizetni tartozásait és ideális esetben a vállalatot megmentse.

Csődtörvény

Az 1991. évi XLIX. törvényt szokták csődtörvénynek nevezni, amely azt jelenti, hogy:

  • a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő vállalat adósságát csődeljárásban rendezik (hitelezőkkel egyezségkötés útján),
  • vagy a már fizetésképtelen vállalatot felszámolják.

Csődeljárás folyamata

A vállalat csődbe kerül, ha nem tudja kifizetni a fennálló tartozásait. A csődnek két fajtája van: az adós által kezdeményezett csődeljárás (csődvédelmi eljárás) és a hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás.

Ha a vállalat csődközeli állapotba kerül, a vállalat tényleges megszűnését lehetőség van elkerülni az úgy nevezett csődeljárással. A csődeljárás az adós és a hitelező között zajlik olyan esetben, ha szándékában áll kifizetni tartozásait, viszont jelen pillanatban erre nem képes, ezért haladékot kér. A csődeljárás lényege, hogy a vállalatnak lehetősége van tárgyalni az adósságairól és a visszafizetés feltételeiről a hitelezővel. Ilyenkor igyekeznek egy az adós és a hitelező számára kedvező módon megállapodni (csődegyezséget kötni), melynek célja a vállalati működés átszervezése, átalakítása. Tehát a csődeljárás egy kísérlet arra, hogy a vállalat működését normalizálják, és az képes legyen kötelezettségeinek eleget tenni. Ezáltal a siker az adós és a hitelezők közös érdeke lenne.

Sajnos magyar esetben a csődeljárások szinte kivétel nélkül sikertelenek, a vállalat fizetésképtelen marad, és megindítják ellene a felszámolási eljárást. Felszámolási eljárás csődeljárás nélkül is indítható, ha már nincs egyáltalán esély a teljes csőd elkerülésére, azonban ez nem jellemző eset – általában a csődeljárás sikertelensége esetén indul meg a felszámolási eljárás. Felszámolási eljárás során a társaság összes eszközét pénzzé teszik, amelyből kifizetésre kerül az eljárás költsége, illetve a maradék összegből (amennyiben van maradék összeg) a hitelezőket és részvényeseket fizetik ki – ebben a sorrendben.

Kérelem benyújtása

Ha a vállalat fizetésképtelen állapot közelébe került, akkor ezt felismerve csődeljárási kérelmet kell benyújtani a cég székhelye szerint illetékes bíróságnak. A kérelem tartalma:

  • cég azonosítói (név, székhely, cégjegyzékszám, adószám)
  • három hónapnál nem régebbi éves beszámoló vagy időszaki mérleg
  • hitelezők névsora, hitelek összeg és lejáratuk időpontja
  • a csődeljárás elrendeléséről szóló határozat közzétételi díjának befizetéséről szóló igazolás
  • cégvezető nyilatkozata a társaság bankszámláiról
  • a cég vagyoni helyzetét bemutató adatlap.

Ha a kérelemnek a bíróság helyt ad, akkor az erről szóló végzés a cégkönyvben jelenik meg. (Innen lehet tájékozódni a partnerek aktuális helyzetéről.) Ha valamelyik partner ellen eljárás indul csőd jelei miatt, akkor 30 nap áll rendelkezésre a követelések bejelentésére. Ennek hiányában az adós cég irányában fennálló követelések nem kerülnek nyilvántartásba, és nem kapja vissza a pénzét. Fontos, hogy a csődeljárás alatt álló félnek a Cégközlönyben való megjelenéstől számítva öt munkanapon belül értesítenie kell partnereit az eljárás elindulásáról. Hogy még egyértelműbb legyen, hogy az adott cég csődeljárás alatt áll, a folyamat ideje alatt meg kell változtatni a nevét: a hosszú nevet a „csődeljárás alatt” toldattal kell kiegészíteni, illetve a rövid nevet a „cs. a.” toldattal kiegészítve kell használni.

Miután a bíróság jóváhagyta a csődeljárást, az adós cég kap egy vagyonfelügyelőt. Csődvédelem alatt az ő jóváhagyása szükséges a szerződéskötéshez és a számlakifizetéshez.

Egyezségi eljárás

Ezután következik a csődeljárás legfontosabb része, az egyezségi eljárás, ahova a hitelezők és a vagyonfelügyelő kerül meghívásra. A csőd közelébe jutott cégnek elő kell állnia egy tervvel, amelynek célja a fizetőképesség helyreállítása, illetve az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről.

A felek például a következőkről állapodhatnak meg:

  • fizetési könnyítés (időbeli engedmény, részletfizetési lehetőség)
  • követelések teljes vagy részleges elengedése, átvállalása
  • kezességvállalás, biztosítékok
  • cég működésének és tulajdonosi viszonyának átrendezése
  • egyezség ellenőrzésének módja.

A tárgyalás eredményét a cégvezető köteles a bíróság felé közölni és megállapodást köteles mellékelni. Ezután a bíróság a csődeljárást befejezettnek minősíti. Ha nem jön létre egyezség, akkor a bíróság a csődeljárást megszünteti, megállapítja az adós fizetésképtelenségét és felszámolási eljárást indít.

Csőd jelei

A csőd általában hosszabb eseménysorozat eredménye, ritka, hogy egyik napról a másikra következzen be, és ennek megfelelően, ha figyelmesek vagyunk, észrevehetünk árulkodó jeleket. A csőd jelei a következők:

  • a vállalat kötvényeinek, részvényeinek árfolyama esik,
  • folyamatosan veszteséges a cég,
  • mivel a veszteségeket finanszírozni kell, jelentős hitelállománnyal rendelkezik.

Csőd kockázata

A befektetők a csődkockázat ellen diverzifikált portfólióval tudnak védekezni. Ezen felül érdemes megnézni a csődkockázat mérésére használatos Altman Z-score mutatót, amely segíthet előrejelezni a csődöt.

A csőd magas kockázata együtt jár az alacsony jövőbeni hozamelvárásokkal. Van viszont egy befektetői réteg, aki kifejezetten ezeket a részvényeket keresi. Ennek az oka, hogy a csődközeli cégek nagy hozamlehetőséggel kecsegtetnek, amennyiben sikeresen átstruktúrálják őket és potenciálisan újra nyereségessé válnak.