A DCF – azaz a diszkontált cash flow – elemzés lényege, hogy a jövőbeni pénzáramok és piaci megtérülési és kockázati ráták alapján megpróbáljuk megbecsülni a befektetés fair jelenértékét.
A kapott értéket a piaci árral összehasonlítva meg lehet becsülni, hogy megérné-e az üzlet, és mennyi elméleti nyereségünk vagy veszteségünk lenne a befektetésen. Ha a befektetés DCF segítségével kiszámolt jelenértéke, vagyis diszkontált értéke magasabb, mint a befektetés piaci ára (amekkora költséget jelent a számunkra ma), úgy érdemes befektetni, hiszen a fair hozamnál magasabb megtérülést érhetünk el.
DCF modell célja
A DCF módszert nagyon sokrétűen használják, többek között vállalatértékelésnél, részvénykereskedelem során, kötvények vásárlásánál, startupoknál vagy például fejlesztési beruházásoknál is.
Célja, hogy megbecsülje, mekkora hozamot lehet realizálni egy adott befektetésen. Itt jön képbe a pénz időértékének fogalma, amely azt jelenti, hogy egy dollár ma többet ér, mint egy év múlva, mert az egy dollárt be lehet fektethetni, és így egy év múlva nagyobb összeg kapható vissza. A DCF-fel azt vizsgáljuk, hogy érdemes-e befektetni azt az egy dollárt, a várt pénzáramok jelenértékének megállapításával.
DCF számítás
A jelenértéket diszkontráta segítségével számítjuk ki. A diszkontráta a pénz időbeli értékét fejezi ki, melynek fő részei a kockázatmentes reálhozam, a várt infláció és a kockázati prémium.
A DCF számításhoz a pénzáramokat, vagyis a befektetés jövőbeli kifizetéseit kell első körben megbecsülnünk. Ez egyes pénzügyi eszközök, például fix kuponnal rendelkező kötvények esetében könnyű, mivel itt előre tudhatjuk, hogy mekkora kifizetésekre számíthatunk. Ezzel szemben például a részvényeknél a kifizetés mértéke számtalan tényezőtől függ, mint a gazdasági helyzet, a kereslet, a technológia, a verseny és az előre beláthatatlan elemek.
Emellett a befektetés végső értékéről és az eszközök értékéről is meg kell határoznunk egy becslést. A módszer korlátját és hátrányát a becslések természetükből fakadó pontatlansága jelenti. A pontatlanság következtében egyes befektetésekről később kiderülhet, hogy veszteségesek (ha túl magasra becsüljük a cash flow-kat). Ennek a fordítottja is megtörténhet, azaz, hogy egy értékes lehetőséget szalaszthatunk el, amennyiben túl alacsonyra becsültük meg a cash flow-kat.
A DCF számítás képlete a következő:
Ahol:
CF: az adott évre vonatkozó cash flow
n: az adott időszak sorszáma
r: a diszkontráta jele
A vállalatok a befektetések mérlegelésénél többnyire a súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) használják diszkont rátaként, mert ez a részvényesek által adott évre várt megtérülést is tartalmazza.
Példa a modell alkalmazására
A DCF számítás lépései a következők:
- A pénzügyi kimutatások előrejelzéseinek áttekintése,
- cash flow-k megbecslése,
- diszkontráta kiválasztása,
- a becsült cash flow-k diszkontálása,
- jelenérték számolása,
- kiigazítások elvégzése és
- érzékenység elemzés
Ha 5000 forintot fektetünk be egy négyéves projektbe, melynek kifizetése minden évben 1500 forint, valamint a WACC és ezáltal a diszkont rátánk is minden évben 5%, akkor a diszkontált cash flow-k a következőképpen alakulnak:
| Év | Cash Flow | DCF |
| 1. | 1500 Ft | 1429 Ft |
| 2. | 1500 Ft | 1361 Ft |
| 3. | 1500 Ft | 1296 Ft |
| 4. | 1500 Ft | 1234 Ft |
| Összesen | 5320 Ft |
Ha az éves DCF értékeket összeadjuk, akkor 5320 forintot kapunk. Összevetve ezt a kezdeti befektetés összegével (5000 forint), 320 forint a nettó jelenérték. Mivel ez egy pozitív szám, megéri befektetni, hiszen a diszkontált cash flow értékek meghaladják a kezdeti költségünket. Ha az összesített DCF-re negatív értéket kaptunk volna, akkor veszteséges lenne a befektetésünk.