A defláció az árszínvonal (termékek és szolgáltatások árainak) csökkenését jelenti, tehát pont az infláció ellentéte.
Akkor következik be, ha a gazdaságban csökken az összkereslet csökkenő pénzkínálat, kormányzati kiadások, fogyasztói kereslet vagy beruházások hatására.
Hogyan működik?
Kialakulásának oka lehet a gazdaságban lévő pénzmennyiség csökkenése vagy egyéb keresleti sokk is. Defláció során egyrészt csökken az árszínvonal, másrészt a hazai valuta felértékelődik a külföldivel szemben. A fogyasztók visszafogják kiadásaik, tartalékolni kezdenek, annak reményében, hogy az árak továbbra is csökkenni fognak, és később többet ér ugyanaz a pénzmennyiség. Így növekszik a valuta vásárlóereje. Ez a vásárlóknak kedvező, viszont például a hitelfelvevőknek egyenesen káros, mivel nekik „értékesebb” pénzből kell visszafizetniük, mint amit felvettek.
Deflációs időszakban a tárgyi eszközök (például ingatlanok értéke) is csökken. Másrészt a további árcsökkenéssel kapcsolatos várakozások miatt a költekezés lelassul. Mivel egyrészt kisebb a költekezési kedv, másrészt a csökkenő pénzkínálat miatt kevesebb a hitel is (kisebb a hitelre való igény, illetve az elérhető hitelek kamatlábai magasak lesznek), kevesebb lesz a befektetés. Végeredményképp megtorpan a gazdaság. Gazdasági visszaesés esetén nő a munkanélküliség. A növekvő munkanélküliség pedig csökkenti a fizetőképes keresletet, ezáltal még kevesebb pénz kerül a gazdaságba.
Láthatjuk, hogy a deflációnak az a veszélye, hogy a gazdaság belekerül egy ördögi körbe. Mivel csökken a vásárlás és befektetés mértéke, a vállalatok kevesebb profitot realizálnak, sőt, rengeteg közülük csődbe megy. Ezáltal csökken a gazdaságba bekerülő termékek és szolgáltatások mennyisége, és csökkennek a részvényárak is. Leépítések és tömeges elbocsájtások hatására megnő a munkanélküliek száma. A munkanélküliek, mivel nincs elegendő (vagy semmilyen) bevételük, visszafogják költekezésük. Így egyre kevesebb pénz jut vissza a gazdaságba, a vállalatokhoz és az államhoz egyaránt. És a folyamat kezdődik elölről.
Kínálati oldali defláció
Deflációt azonban nem csak a kereslet csökkenése, hanem a megnövekedett termelékenység vagy olcsóbb munkaerő is okozhat. Pontosabban, ha a gazdasági kibocsátás gyorsabban nő, mint a forgalomban lévő pénz- és hitelkínálat. Ez például akkor történhet meg, ha valamilyen technológiai újítás következtében nő a hatékonyság. A hatékonyabb termelés alacsonyabb költségekhez vezet. Ha éles a vállalatok közötti verseny és a technológiai változás széleskörben érintette a gazdaságot, akkor a vállalatok árcsökkentéshez fognak folyamodni, hogy előnyre tegyenek szert versenytársaikhoz képest. Ez végső soron ugyanúgy az árszínvonal csökkenéséhez és a pénz vásárlóerejének növekedéséhez vezet, viszont nem a keresleti, hanem a kínálati oldal indukálja.
Defláció kezelése
A keresleti oldali defláció hiába kedvez a fogyasztók pénztárcájának, attól még közgazdaságtani szempontból egy probléma, amelyet kezelni kell. Ezt általában monetáris politikai eszközökkel teszik meg, azaz a pénzmennyiség növelésével. A pénzbőség lehetővé teszi azt, hogy a bankok kedvezőbb feltételek mellett adjanak hiteleket, és ezáltal növeljék a befektetési kedvet. Másrészt a növekedő pénzkínálat növeli a keresletet és beindul a fogyasztás, elkezdenek nőni az árak. A laza monetáris politika és negatív reálkamatok hatására az emberek már nem a pénz maguknál tartására, hanem elköltésére és befektetésére motiváltak, így a deflációs nyomás enyhül.
A defláció általában a keresleti oldalon, a kereslet csökkenésével kezdődik, viszont előfordulhat, hogy a kínálati oldalon lép fel valamilyen változás (például technológiai újítás), amely a kínálatban bekövetkező drasztikus növekedéshez és az árak csökkentéséhez vezet. Ilyen esetben a pénzmennyiség növelésével nem lehet növelni a keresletet (mivel alapvetően nem a kereslet visszaesése okozta a problémát). Kínálati oldali defláció az is, amikor azért csökken a pénzmennyiség a gazdaságban, mert a bankok nem tudnak, nem hajlandók hitelezni. Ennek oka, hogy a jegybank csökkentette a pénzkínálatot, esetleg megnőtt a rossz adósok, nemfizetők aránya, kockázatosabb hitelt adni, banki kudarcok következtek be.