Devizakockázat

A devizakockázat a devizaárfolyam mozgásából fakadó pénzügyi kockázat. Az egyik devizában (például euróban vagy dollárban) tartott befektetés, bevétel vagy tartozás értéke az adott deviza árfolyamának mozgása miatt megváltozhat egy másik devizában kifejezve.

A könnyebb megértés miatt pár egyszerű példa a devizakockázatra:  

  • Egy magyar vállalkozás euróban ad el árut, de forintban fizeti az alkalmazottakat. Ha a forint erősödik, ugyanannyi euróért kevesebb forintot kap – vagyis csökken a bevétele, de az alkalmazottak bére nem csökken. 
  • Egy befektető amerikai részvényt vesz, ami dollárban van. Ha a dollár gyengül a forinthoz képest, akkor a részvény árfolyama hiába emelkedik dollárban, forintban számolva mégis kevesebbet érhet. 
  • Egy család svájci frankban vett fel hitelt, de forintban keres. Ha a forint gyengül, nő a havi törlesztőrészlet forintban. 

A devizakockázatnak leggyakrabban azok vannak kitéve, akiknek devizában denominált eszközeik vagy kötelezettségeik vannak, például határon túli pénzügyi tevékenységet folytató vállalatok vagy befektetők. Ha egy deviza változik a referencia devizához képest, az befolyásolja a szereplő vagyoni helyzetét. 

A devizakockázat legismertebb magyar példája

A jelenség legismertebb hazai példája a “devizahitelesek” problémája. A 2000-es évek közepén sok magyar háztartás vett fel svájci frank alapú jelzálog- és fogyasztási hitelt. A frankhitelek kamata jóval alacsonyabb volt a forinthitelekénél, így a törlesztőrészletek is kedvezőbbek voltak. A gond ott kezdődött, hogy a hitelfelvevők jövedelmük többségét forintban kapták, miközben törlesztésük frankban történt. Amikor a 2008-as válság idején a frank árfolyama 150-ről 260 forintra ugrott, a törlesztőrészletek hirtelen elviselhetetlenül magasak lettek, ami tömeges fizetésképtelenséghez vezetett.

A devizakockázat fajtái

  • Gazdasági kockázat: 
    Egy vállalat bevételi előrejelzését befolyásoló árfolyamváltozás, ami közvetlen módon hat a cég piaci értékére. Ha a cég hazai pénzneme gyengül a célországéhoz képest, a terméke olcsóbbá, így könnyebben elérhetővé válik, ezzel javítva a kilátásait, ami természetesen az ellenkező esetben rontaná. 
  • Tranzakciós kockázat: 
    Azt a kockázatot, amikor egy üzletkötés során a devizaárfolyam elmozdul (egy külföldi devizában elszámolt tranzakció során), tranzakciós kockázatnak nevezünk. Ha az eladó fél pénzneme megerősödik a vevő féléhez képest, akkor a vevő saját pénznemében mérve drágábban jut hozzá a vásárolt termékhez, szolgáltatáshoz. 
  • Fordítási kockázat: 
    Ez a kockázattípus akkor merül fel, amikor egy belföldi vállalat külföldi leányvállalatának pénzügyi adatait konszolidálják az anyavállalat beszámolójában. A konszolidáció során a külföldi pénznemben vezetett mérlegeket és eredménykimutatásokat át kell számítani a belföldi pénznemre, így az árfolyam-ingadozások közvetlenül befolyásolják a kimutatott eredményt. 

Devizakockázat kezelése

A devizakockázat – mint sok minden más – kétélű penge: komoly kockázati tényezőt jelenthet, azonban hatástalanítani, sőt kihasználni is lehetséges. A devizakockázat elleni védekezést fedezésnek – avagy hedgingnek – nevezzük, amely során pénzügyi eszközök használatával minimalizáljuk a devizaárfolyam változását.  

Egy módszer, amit előszeretettel használnak a devizakockázat minimalizálásra az árfolyamkockázati biztosítás (devizaopció), amiben a szereplő ellentétes irányú fedezeti pozíciót vesz fel. Például, ha egy magyar cég Németországba exportálja termékeit, akkor a bevételük euróban van denominálva, de költségei forintban merülnek fel.  

A kockázat kezelésére a cég vehet egy eladási put opciót euróra, ami jogot biztosít számára, hogy előre meghatározott árfolyamon váltsa át az eurót forintra. Ugyan a fedezeti ügyletek és opciók alkalmazása költségekkel jár, de ezek a költségek sok esetben eltörpülnek az árfolyam-ingadozásokból fakadó potenciális veszteségek mellett, eközben minimalizálják a kockázatot, bizonytalanságot.   

A devizakockázat minden olyan ügyletet, terméket érint, amely nem a hazai fizetőeszközben van kifejezve, ezért kezelése minden gazdasági szereplő számára létfontosságú. 

A díj mellett milyen tulajdonságok mentén különböztethetők meg a vagyonkezelési szolgáltatások? Olvassa el a témában készült cikkünket is!