Devizakülföldi az a személy, aki nem rendelkezik magyar személyi igazolvánnyal, és az a vállalat, amelyiknek székhelye külföldön van, illetve olyan Magyarországon működő vállalkozás, akinek a fióktelepe külföldön található.
Miért fontos a fogalom?
A devizakorlátozások 2001. évi megszüntetésétől kezdve a devizakülföldiek belföldön devizával, valutával és belföldi fizetőeszközzel, belföldi pénznemre szóló követeléssel végzett jogügyletei és cselekményei szabadon végezhetőek. A törvény célja az volt, hogy a forintot teljesen átválthatóvá tegyék és elősegítsék a tőke szabad áramlását. Ezzel felkészültünk az Európai Uniós csatlakozásra.
Ez nem jellemző, de előfordulhat, hogy a devizakülföldiek kedvezőtlenebb befektetési lehetőségekkel rendelkeznek a devizabelföldiekhez képest.
2019-es eset, hogy a Magyar Államkincstárnál külföldiek, akik nem rendelkeznek magyar személyi igazolvánnyal (devizakülföldinek minősülnek), nem vásárolhattak szuperállampapírt. Ennek oka, hogy a Kincstár a belföldi magánszemélyeket tekintette alapvető célcsoportnak. A bankoktól és brókercégektől persze megvásárolhatták, viszont így elestek a Kincstár ingyenes számlaszolgáltatásától.
Az ÁKK a szuperállampapír, illetve az egyéves és prémium állampapírok célcsoportjának a magyar magánszemélyeket határozta meg. A papírokat elméletileg ugyan továbbra is vásárolhatják devizakülföldi személyek, viszont ezen módosítás a gyakorlatban valószínűleg ahhoz fog vezetni, hogy a forgalmazók korlátozni fogják a vásárlók körét a magyar állampolgárokra.
Ki minősül devizakülföldi személynek?
- Az a természetes személy, akinek nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes hatósági igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet.
- Az a vállalkozás és szervezet, melynek székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe.
- A devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete.
- A vámszabad területi társaság.
- A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik
- Továbbá a társasági adóról és az osztalékadóról szóló módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja alá tartozó társaság.
Tehát, ha valaki Magyarországon dolgozik, itt adózik, itt van lakcíme, de külföldi állampolgár és nincs magyar személyi igazolványa, akkor az devizakülföldinek minősül.