A diszkont kincstárjegy (DKJ) a Magyar Államkincstár által kibocsátott maximum egyéves futamidejű, alacsony kockázatú és likvid állampapír.
Vásárlása nem névértéken, hanem egy annál alacsonyabb értékű diszkontáron történik, és lejáratkor a névértéket kapja vissza a befektető. A névérték és a diszkontár közötti különbség lesz a befektető nyeresége (az árfolyam- és nyereségadó levonását követően). A diszkont kincstárjegy tehát nem kamatot fizet, hanem árfolyamnyereséget lehet rajta realizálni. A névérték egységesen 10.000 forint, azonban a vételár hétről hétre változik. Az aktuális árfolyamokról itt tájékozódhat.
A diszkont kincstárjegy futamideje legfeljebb 1 év, az elsődleges piacon 3 és 12 hónapos futamidővel, míg a másodlagos piacon éven belüli, lejárattól függő, tetszőleges hosszúságú futamidővel lehet beszerezni. A diszkont kincstárjegyek nyilvános ajánlattétel útján kerülnek meghirdetésre, és aukciókon lehet megvásárolni a forgalmazó bankokon, brókercégeken és a Magyar Postán keresztül. A 3 hónapos DKJ aukciókra hetente, a 12 hónapos DKJ aukciókra kéthetente kerül sor. A diszkont kincstárjegyeket devizabelföldi és devizakülföldi személy egyaránt megvásárolhatja, tehát nem csak belföldi magánszemélyek, hanem cégek, intézmények, és külföldiek is hozzájuthatnak.
DKJ jellemzői
A diszkont kincstárjegy jellemzői:
- rövid lejárat (maximum 1 éves futamidő)
- fix kamatozás, kiszámítható hozam a futamidő alatt
- formailag a kötvényekhez áll közel
- biztonságos
- likvid
- alacsony kockázatú
- átruházható
A diszkont kincstárjegy biztonságos befektetés, mivel az állam bocsájtja ki, és ez állami garanciát jelent a visszafizetésre. Likvid, mert rövid futamidejű, és így ráadásul a kamatlábak változásából fakadó kockázat minimális, futamidő alatt is könnyen pénzzé tehető a vásárlási érték közelében. Ezek miatt a DKJ egy kiszámítható, fix kamatozású befektetési forma, mely a befektetett tőke mellett egy előre meghatározott hozamot is biztosít.
A DKJ nemcsak a rövid futamidő miatt számít likvid befektetésnek, hanem a másodpiacon való kereskedés miatt is. Másodpiacon bármikor lehet adni-venni diszkont kincstárjegyeket. Ha időközben a befektetőnek szüksége lenne a befektetett összegre, akkor a másodpiacon eladhatja a papírjait. Ilyenkor azonban az időarányos hozam bizonytalan, lehet alacsonyabb vagy magasabb is a vásárláskor érvényes hozamszintnél.
Az kincstárjegyek hátránya, hogy ha hosszabb lejáratú papírt vásárol a befektető, mint amilyen időtartamra befektetni szeretne, akkor a realizált hozam bizonytalan. Lehetséges, hogy csak alacsonyabb áron sikerül értékesíteni a DKJ-t. Illetve, erre ugyan kicsi az esély, de a diszkont kincstárjegy a magyar állam csődjének kockázatát is magában hordozza. Továbbá szélsőséges piaci körülmények között (például 2008-as válság) az állampapírok piaca szünetelhet, és így csak veszteségesen lehet értékesíteni a papírokat.
Milyen további értékpapírok tartoznak a kincstárjegyek csoportjába? Olvassa el az ebben a témában íródott cikkünket is!
Diszkont kincstárjegy árfolyamának és hozamának kiszámítása
A diszkont kincstárjegy árfolyamának kiszámítása az alábbi képlettel történik:
Példa: 5 százalékos hozam esetén és 50 nappal a lejárat előtt az árfolyam nem más, mint 10.000/(1+(5/100)*(50/360))=9931, azaz a névérték 99,31 százaléka.
Amennyiben a befektető lejárat előtt értékesíteni akarja a befektetést, az eladott a papírokon a hozamot a következő képlettel lehet kiszámítani:
Példa: 9.500 forintért vásárolt DKJ-t 9800-ért eladunk 300 nappal a vétel után: ((9800/9500)-1)*(360/300*100)=3,8%
A diszkont kincstárjegy árfolyama úgy értelmezhető, hogy mekkora összeget kellene betétben lekötni a aktuális piaci hozamszinten, hogy a befektető pontosan a névértéket (10.000 forintot) kapjon vissza. Bankbetétekhez képest fontos különbség, hogy DKJ évesített kamatait 365 helyett 360 nappal számolva adják meg.
Diszkont kincstárjegy jelentősége
A befektetési döntésnél fontos viszonyítási alapként szolgál, hiszen hozama azt tükrözi, hogy a piac mennyit hajlandó fizetni a kockázatmentes befektetésekért. A hozam alakulása így más értékpapírok és pénzpiaci eszközök hozamát is befolyásolni fogja. Emellett jelentős szerepe van a monetáris szabályozásban is, mivel a jegybank nyíltpiaci műveleteket végezhet velük, amellyel a pénzkínálatot és kereskedelmi bankok hitelnyújtó képességét tudja befolyásolni.