A diverzifikáció az általános kockázatkezelés egyik fajtája, amely során több különböző eszközosztályba és eszközosztályonként különböző értékpapírba fektetjük megtakarításunk. Ezen kockázatkezelés célja az egyes eszközosztályok sajátos, illetve az értékpapír kibocsátójának egyedi kockázatait limitálni.
Diverzifikáció jelentése
A diverzifikáció a gyakorlatban az egyedi kockázatok szétterítését jelenti a különböző megtakarítási formák között. Célja, hogy a különböző értékpapírok árfolyamának hektikusságát kisimítsa, hozamukat átlagolja, és portfóliónk teljes értékét mentesítse az extrém kiugrásoktól. A legalapvetőbb módszer a sikeres diverzifikációra az olyan befektetési formákból álló megtakarítási portfólió választása, amelyek egymás közötti korrelációja alacsony, azaz ellentétesen reagálnak bizonyos piaci sokkokra. Így amikor megtakarításunk egyik része veszteséget is termel, más eszközök képesek ellensúlyozni azt.
A diverzifikáció leggyakoribb formái
A diverzifikációra nincs olyan módszer, amelyet egyértelműen a leghatékonyabbnak nevezhetünk. Ugyanakkor vannak olyan módszerek amelyek már többször kiállták az idő próbáját. Az egyik legtöbbször hangoztatott módszer megtakarításunk megosztása kötvények és részvények között. A pontos elosztás során érdemes több szempontot, köztük talán a legfontosabbat, a megtakarítás tervezett élettartamát figyelembe venni. Nyugdíjmegtakarítások esetében egy egyszerű irányelv alapján az életkorunknak megfelelő százalékos hányadot érdemes kötvényekbe fektetni, míg a maradékot részvények között osszuk el. Az ilyen és ehhez hasonló diverzifikációk logikája, hogy a részvények gazdasági ciklikusságát a biztonságos befektetésnek számító kötvények anticiklikussága ellensúlyozni tudja. Például az egyik legismertebb ilyen módszer Benjamin Garham univerzális 60%-40% elosztása részvények és kötvények között. Ennek megfelelően jól válasszuk meg, hogy a diverzifikáció során pontosan milyen kötvények alkotják majd a “biztonságos” hányadot.
Egy másik elterjedt módszer a diverzifikációra a piaci diverzifikáció. A szélesebb részvénypiacokat általában egy maroknyi mindenkori felülteljesítő részvény hajtja, ám ezeknek kiválasztása bonyolult és állandó odafigyelést igényel. Továbbá egyes iparágak és vállalatok különbözően reagálnak azonos sokkokra, így a széles piacba való fektetéssel – például befektetési alapokon keresztül – ezeket a sokkhatásokat is tompíthatjuk. Például, az alacsony olajár értelemszerűen nyomást gyakorol az olajpiaci cégek árfolyamára, azonban a légtársaságok számára az üzemanyagköltség az egyik legnagyobb tétel az eredménykimutatásban. Alacsonyabb olajár mellett a légitársaságok papírjai, ceteris paribus, felülteljesítenek az alacsonyabb költségek miatt.
A megfelelően diverzifikált portfólió kialakítása igencsak időigényes feladat. Ha érdekli, hogy milyen szolgáltatások keretében szabadulhat meg ettől a tehertől, olvassa el vagyonkezelésről szóló cikkünket is!
A leggyakoribb kockázatok
Helyes diverzifikációval a tőkepiacokon fellelhető számos kockázat ellen védekezhetünk. Ilyen például a pénzügyi és üzleti kockázat, az iparági kockázat, a devizakockázat, az inflációs kockázat, a kamatkockázat, és a földrajzi kockázat. Olyan befektetési formák választásával, amelyek a kockázatok más formáinak vannak kitéve – például a devizakockázat esetén más deviza irányába van kitettségünk – vagy adott kockázatra ellentétesen reagálnak – a kamatok emelkedése a bankonak jó, míg a banki finanszírozásra támaszkodó ipari cégekre negatív hatással van – sikeres kockázatkezelési stratégiákat alakíthatunk ki.
Az egyetlen kockázatfajta, amely ellen nem tudunk diverzifikációval védekezni a rendszerszintű kockázat. Ilyenek lehetnek a pénzügyi válságok, a természeti katasztrófák, a járványok, a háborúk, vagy bizonyos politikai kockázatok, például az agresszív államosítás. Bizonyos sokkhatások és kockázati elemek tartozhatnak rendszerszintű és nem-rendszerszintű kockázatok közé is. A kérdést az dönti el, hogy létezik-e olyan két befektetési forma, amelyek egyike vagy független a sokk hatásai alól vagy ellentétesen reagál arra.
A diverzifikáció korlátai
Magánbefektetőként rengeteg időt és pénzt kell áldoznunk a sikeres diverzifikció és kockázatkezelés érdekében. A diverzifikáció jelentése más kockázatkezelési formákhoz hasonlóan extra költségeket is hordoz magában. Különféle befektetési formák kiválasztása és a velük járó extra tranzakciók mind forrásokat emésztenek fel részünkről. Szerencsére manapság számtalan befektetési alap létezik, ahol az alapkezelő méretgazdaságossága által a diverzifikáció könnyen és olcsón elérhető.