A doomspending magyarul a „kétségbeesésből fakadó költekezést” jelenti, ez az a jelenség, amikor valaki a személyes környezete, a jövő vagy a világ állapota miatti szorongást impulzív, sokszor megalapozatlan vásárlással próbálja oldani. A költés ez esetben nem a szükséglet racionális kielégítése, hanem az érzelmi önnyugtatás eszköze: rövid távú megkönnyebbülés, amit hosszú távon gyakran megbánás, elapadó megtakarítás és eladósodás követ.
A kifejezés eredete
A szó a „doomscrolling” (a negatív hírek megszállott, vég nélküli görgetése a telefonon) mintájára született, és nagyon hasonló logikát követ: ahogy a rossz hírek folyamatos fogyasztása, úgy a kényszeres vásárlás is a szorongás kezelésére tett kísérlet. A fogalmat az Intuit Credit Karma kutatása tette ismertté, amely szerint az amerikaiak több mint negyede (27%) költekezéssel próbálja oldani a stresszt.
A doomspending nem teljesen új keletű viselkedés, válságok idején történelmileg is megfigyelhető volt a megküzdésként megjelenő túlköltés, a kifejezés és annak felfutása azonban kifejezetten a 2020-as koronavírus-járvány utáni időszakhoz, az infláció és a megélhetési költségek megugrásához köthető.
Miért veszélyes?
A rövid távú megkönnyebbülés ára hosszú távon jelentős lehet:
- Megtakarítások felélése: a megspórolható pénz vész el, legyen szó vésztartalékról, lakáscélú előtakarékosságról vagy nyugdíjról.
- Eladósodás: a hitelkártya- vagy BNPL-alapú költés könnyen behajthatatlan adósságspirálba fordulhat. Az Intuit Credit Karma kutatása idején az amerikaiak harmada vett fel adósságot a megnövekedett költés miatt.
- Fokozódó szorongás: a túlköltés tudata bűntudatot és újabb stresszt szül – pont az ellenkezőjét annak, amit a vásárlás elérni akart.
Hogyan törhető meg a kör?
A doomspending hátterében akár komolyabb pszcihológiai-pszichiátriai problémák is állhatnak, tehát ha komoly és kezelhetetlen méreteket ölt, érdemes lehet szakember segítségét kérni.
De az esetek egy részében a doomspending mértéke pár tudatos lépéssel csökkenthető:
- Ismerd fel a triggereket! Figyeld meg, milyen érzelem (félelem, unalom, szorongás) előzi meg a vásárlást!
- Iktass be várakozási időt! Egy 24 órás „lehűlési” szabály a nem létfontosságú vásárlásoknál sok impulzív döntést kiszűrhet!
- Használj keretrendszert! Egy egyszerű költségvetés (pl. az 50/30/20 szabály: a jövedelem fele a szükségletekre, 30%-a a vágyakra, 20%-a a célokra) korlátok közé tereli a költést. Kun-Welsz Edit kollégánk részletesen beszélt erről a szabályról a Friderikusz podcastban.
- Keress alternatív megküzdést! A mozgás, a meditáció vagy egy hobbi ugyanúgy oldhatja a stresszt.
- Csökkentsd a doomscrollingot! Mivel a negatív hírfolyam táplálja a jelenséget, a tudatos digitális detox a forrásnál fogja vissza a késztetést
A díj mellett milyen tulajdonságok mentén különböztethetők meg a vagyonkezelési szolgáltatások? Olvassa el a témában készült cikkünket is!