Az EBIT egy pénzügyi eredményességi mutató, az angol „Earnings Before Interest and Taxes” (magyarul: kamat és adófizetés előtti jövedelem) kifejezésből képzett betűszó. Egy vállalat adott időszakra – jellemzően egy évre – szóló üzleti eredményességét mutatja meg függetlenül annak tőkeszerkezetétől, illetve adózási kötelezettségétől.
EBIT használata
A mutató előnye annak egyszerűségében, illetve az operatív eredménytermelő képesség jelzésében található. Alkalmas lehet eltérő országokban működő szektortársak és eltérő szektorokban működő vállalatok összehasonlítására. Nem ajánlott viszont a szektorok közötti hozzáadott értékek és tőkeszerkezetek eltérése, valamint a különböző fokú ciklikusság miatt.
Az EBIT kiszámítása
Értékét megkaphatjuk, ha vesszük a vállalat összes tárgyidőszaki bevételét és abból kivonjuk az összes – kamatokat és társasági nyereségadót nem tartalmazó – tárgyidőszaki kiadását.
EBIT = Bevétel – Működéshez kapcsolódó és nem kapcsolódó kiadások (ide nem értve a kamatokat és a vállalati nyereségadót)
Más megfogalmazással élve összege megegyezik az adózott eredmény, a kamatok és a társasági adó összegével.
EBIT = Adózott eredmény + Kamatok + Társasági adó
Hogyan számolható ki egy vállalat adózott eredménye? Olvassa el az ebben a témában írt cikkünket is!
Megkülönböztetése az üzemi eredménnyel szemben
A mutató összege magyar vállalkozások esetében megfeleltethető az eredménykimutatás üzemi eredmény soron lévő összegével, ez azonban csak 2016 óta van így. A 2016-ban életbe lépett magyar számviteli törvény reform alapján megszüntetésre került a korábban létező rendkívüli eredmény sor. (A korábban ide sorolt tételeket be kell azóta sorolni az egyéb vagy a pénzügyi sorokra.) Korábban ez a sor, vagyis a rendkívüli eredmény és az üzemi eredmény sorok összege volt megfeleltethető az EBIT-tel. Idősoros elemzések esetén ezt lényeges lehet szem előtt tartani és ennek megfelelően lehetőségekhez mérten korrigálni.
Ehhez kapcsolódóan fontos tisztázni a különbséget a mutató és az üzemi eredmény (operating income) elméleti fogalma között. Amíg az üzemi eredmény alapvetően a működéshez kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat, addig az EBIT a működéshez nem kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat is tartalmazza. Az országonként eltérő számviteli törvények végett ezen elv alapján érdemes megállapítani, hogy hogyan számolandó az eredménykimutatásból az EBIT.
Értelmezése és összevetése az EBITDA-val
Az fent említett képlet szemléletesen képes magyarázni a mutató lényegét, vagyis, hogy segítségével információt kapunk arról, hogy milyen eredményt képes termelni a vállalat amennyiben eltekintünk a kamatoktól és a társasági adótól. A mérőszám megmutatja, hogy az adott vállalatnak mekkora összeg áll rendelkezésére a forrásoldala finanszírozására hiteltörlesztés, adótartozások, és végül tőkefelhalmozás vagy osztalék formájában.
Szokás még megemlíteni az EBITDA (angolul: Earnings Before Interest, Taxes, Depreciation, and Amortization; magyarul: kamat, adófizetés értékcsökkenés és amortizáció előtti jövedelem) mutatót is. Az EBIT-hez hasonlóan ez is egy nem a sztenderd számviteli szabályok között szereplő eredményességi mutató. Képzése abban különbözik az EBIT-től, hogy az EBITDA a kamatokon és a társasági adó összegén túl a nem készpénz alapú költségként szereplő amortizációt és az értékcsökkenés összegét is hozzáadja az adózott eredmény összegzéshez.
EBITDA = EBIT + Értékcsökkenés és amortizáció
A két mutató tehát az amortizáció, illetve az értékcsökkenés kezelésében tér el egymástól, így az EBITDA tőkeigényes, jelentős befektetett eszközállománnyal bíró vállalatok esetén mutathat komolyabb eltérést az EBIT-től. Vállalati elemzés során ajánlott mindkét mutató kiszámítása, esetleges összevetése.
Befektetési szempontból leginkább a részvény ára/ egy részvényre jutó EBIT, illetve a részvény ára/ egy részvényre jutó EBITDA formában ajánlott kezelni a mutatókat. Ezek azt fejezik ki, hogy a vállalatot hányszorosára értékelik annak éves EBIT vagy EBITDA értékéhez képest.
EBIT használatának előnyei
- Összehasonlíthatóvá tesz eltérő adórendszerben működő vállalatokat piaci eredményesség szempontjából.
- Adórendszerbeli változások esetén megfelelő viszonyítási pont tud lenni idősoros kalkulációk során.
- Bizonyos szektorokban érett, stabil tőkebefektetési igénnyel bíró vállalatok esetén jól közelíthető általa a szabad készpénzáram mértéke.
EBIT használatának hátrányai
- Összehasonlítás esetében megtévesztő lehet csak ezen információra támaszkodni tekintve, hogy elfedi a nyilvánvaló eladósodottságbeli és az adókulcsokban megfigyelhető különbségeket.
- Eltérő szektorokban működő vállalatok összehasonlítása problémás azok eltérő arányú befektetett eszközeik, amortizációja, értékcsökkenése, ciklikussága, valamint tőkeszerkezete miatt.