Az egészségpénztár olyan intézmény, amely egy rendszeresen befizetett díjért cserébe egészségügyi szolgáltatások és termékek költségeit, költségeinek egy részét fedezi.
A befizetés történhet az egyén vagy a munkáltató részéről is. A pénztár kártyát biztosít, amellyel az egészségügyi szolgáltatásokért és termékekért fizetni lehet.
Az egészségpénztár működése
Magyarországon 1990-es évektől működik egészségpénztári rendszer, amely az egészségmegőrzéssel kapcsolatos kiadásokat segít fedezni egy rendszeresen befizetett díj ellenében.
Az egészségpénztár fogalmát sokszor keverik az egészségbiztosítással. A kettő közötti különbség az, hogy a pénztárak esetében egy névre szóló számlát vezetnek az ügyfélnek, aki a kapott kártyával vásárolhat, vagy pénzt gyűjthet rajta. Ezzel szemben az egészségbiztosítás biztosítási alapon működik, és egy biztosítási díj fejében kapják.
Az egészségpénztárba befizetett egyéni befizetések, illetve munkáltatói hozzájárulás három tartalékba kerül.
- Fedezési tartalék: innen történik a szolgáltatások finanszírozása
- Működési tartalék: ez fedezi a pénztár működési költségeit
- Likviditási tartalék: itt gyűjtik az ideiglenesen fel nem használt megtakarításokat, ez a pénztár likviditásának kulcstényezője, valamint tartalékként is szolgál.
A befektetett összeg nagy részét a pénztárak működési költségei emésztik fel, egy kisebb részét viszont befektetik. A portfólióallokációkat nem az ügyfelek határozzák meg, hanem maga a pénztár. A portfólió jellemzően alacsony kockázatú (és így alacsony hozamú) értékpapírokat tartalmaz, a hozamokat pedig akár egy éven belül realizálni lehet – ráadásul adómentesen.
Az egészségpénztár igénybevétele viszont magas költségekkel jár a befizetők számára, így kifejezetten befektetési célra nem ajánlott. Azonban azoknak a természetes személyeknek, akiknek rendszeres egészségügyi ellátásra van szüksége, érdemes lehet befektetni a pénzt.
Miért hasznos intézmény az egészségpénztár?
Kedvezmények
Egyéni szempontból azért érdemes egészségpénztárba tenni a megtakarításainkat, mert az állam 20 százalékos adójóváírást biztosít az éves befizetésünkre. Ha kétéves lekötést választunk, akkor még ezen felül 10 százalék is jár. Illetve ez az extra 10 százalékos adóvisszatérítés akkor is jár, ha prevenciós szolgáltatást, például rákszűrést vagy fogászati szűrést vesz igénybe pénztári tag. Az állami támogatás maximuma 150 ezer forint (viszont ebbe beletartozik az önkéntes nyugdíjpénztárakra igénybe vett adójóváírás is). Az adókedvezményeken túl a pénztárral szerződéses viszonyban álló egészségügyi intézmények is biztosítanak kedvezményeket.
Fontos megjegyezni, hogy egészségpénztárak az állami támogatás motiváló hatása nélkül az egyéni befizetések nagy részétől elesnének, és ez a magas működési költségeik miatt súlyos problémákat okozna nekik.
Cafetéria
Az egészségpénztárba való befizetést a munkáltató is megteheti, cafetéria részeként. A cafetéria szerepe azért fontos, mert a dolgozók szemszögéből ez egy lényeges munkakörülményeket kedvezőbbé tévő, motiváló tényező.
Viszont a munkáltató általi befizetésekre nem igényelhető állami támogatás, illetve magas adóterhek kapcsolódnak hozzá.
Sokoldalú felhasználhatóság
Az egészségpénztárakba befizetett összeg széleskörűen felhasználható például a lenti szolgáltatásokra.
- egészségügyi szolgáltatások
- gyógyszerek, kötszerek
- gyógyászati segédeszközök
- optikai termékek
- magánorvosi ellátás
- csecsemő- és babaellátási cikkek (még a pelenka is idetartozik)
- egészségbiztosítás
- önsegélyező szolgáltatások a pénztári tag gyermekének iskoláztatási költségeinek fedezésére
- kieső jövedelem pótlása
Az egészségpénztár segítségével nem csak a saját, hanem a családtagok egészségügyi kiadásai is fedezhetők, illetve haláleset esetén a megtakarított pénz örökölhető.
A megtakarítások felhasználhatóságának egyetlen korlátja, hogy egészségügyi szolgáltatásra csak olyan intézménynél költhetjük el a félretett pénzt, amelyiknek szerződése van az egészségpénztárunkkal (ez nem vonatkozik olyan esetre, ha termékeket, például gyógyszereket vagy gyógyászati eszközöket vennénk).
Az egészségpénztár hátrányai
Az egészségpénztárak számos előnye mellett sokféle költséggel kell számolniuk a befizetőknek:
- Tagdíj, amelyet belépéskor kell fizetni, ez egy fix költség (működési tartalékba kerül)
- Rendszeres költség, amelyet minden befizetéskor levonnak tőlünk, működési költség gyanánt (működési és likviditási tartalékba kerül)
- Befektetési portfóliónk kezelési díja (fedezeti tartalékból vonják le)
- Kártya előállításának is van egy egyszeri költsége
A magas költségek miatt a pénztárak nem alkalmasak befektetési célra.
Hogyan lehet választani?
Az egészségpénztárak többféleképpen igyekeznek megismertetni magukat a potenciális ügyfelekkel. A zárt pénztárak általában munkáltatókon keresztül toboroznak új tagokat, a bankokhoz köthető pénztárak banki értékesítési csatornákat használnak. Emellett az ügynökök és az internet szerepe sem elhanyagolható.
A sok pénztár közül az egyén igényeinek függvényében választhat. Ilyenkor a költségeken kívül vannak más mérlegelendő szempontok is. Például, hogy
- hány egészségügyi intézménnyel van a pénztárnak szerződése,
- mennyi ideig érvényes hány szolgáltatónál elfogadott a pénztár kártyája vagy
- milyen hozamokat ér el a befektetésre kerülő részeken a pénztár.