Az EGT (Európai Gazdasági Térség) egy 1994-ben létrehozott szerveződés, amelynek célja az Európai Unió belső piac kiterjesztése volt.
Tagállamai az EU tagállamok mellett Liechtenstein, Norvégia és Izland. Svájc nem tagja, viszont egy megállapodás miatt a bizonyos jogok így is megilletik.
Az EGT működése
Az Európai Gazdasági Térség (angolul: EEA, azaz European Economic Area) egy olyan szerveződés, amelyet 1994-ben az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjai hoztak létre az európai integráció, európai belső piac elősegítése érdekében. Az EGT által lehetővé vált az egységes piac kiterjesztése olyan országokra is, amelyek nem tagjai az EU-nak, viszont az EFTÁ-nak igen. Így ezek a tagállamok is részesülhetnek az egységes piaccal járó előnyökből, ami az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását jelentik.
Azonban az ezzel kapcsolatos szabályozásoknak, kötelezettségeknek, horizontális politikáknak is eleget kell tenniük. Utóbbihoz tartoznak a szociális politikák, fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi, statisztikai, társasági jogi politikák és a K+F tevékenységgel kapcsolatos politikák. Emellett az Európai Bíróság joghatása is vonatkozik rájuk. Azonban az EGT működésének vannak korlátai. Például nem rögzít kötelező erejű rendelkezéseket a
- közös agrárpolitika,
- közös halászatpolitika,
- vámunió, közös kereskedelempolitika,
- közös kül- és biztonságpolitika,
- bel- és igazságügy területe, valamint
- gazdasági és monetáris unió területein.
Működtetése az EU és az EGT-tag EFTA-országok között kétpilléres struktúrában oszlik meg, a döntéseket a közös EGT-szervek hozzák meg. Ezek meghatározzák, milyen elvek és jogszabályok mentén működjék a szerveződés, mely EU-s szabályokat vegyék át és iktassák be a működésbe, illetve ezeket hogyan ellenőrizze.
Az EGT létrejötte
1992-ben hét EFTA-tagállam folytatott tárgyalásokat egy olyan megállapodás érdekében, amely számukra is lehetővé tette az európai belső piacban való részvételt. Az EGT-ről szóló megállapodást 1992. május 2-án írták alá, és 1994. január 1-jén lépett életbe. Időközben a résztvevő EFTA-országok száma lecsökkent, mivel Ausztria, Svédország és Finnország csatlakoztak az EU-hoz, Svájc pedig népszavazáson arra jutott, hogy nem kíván csatlakozni az EGT-hez.
Tagállamok
Az Európai Gazdasági Térség tagállamai az Európai Unió tagállamai:
Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás értelmében az előbbi, EU-s országokon felül más, EFTA tagországok is EGT tagországokká váltak. Így Izland, Liechtenstein és Norvégia is. A Brexitet megelőzően ugyanezen megállapodás keretein belül az Egyesült Királyság is ebbe a csoportba tartozott.
Svájc szintén tagja az EFTA-nak, viszont nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek. Így a belső piaccal kapcsolatos jogok és kötelezettségek nem vonatkoznak rá. Azonban az Európai Közösséggel és az EGT tagállamokkal kötött szerződés értelmében a személyek szabad mozgása kapcsán ugyanolyan szabályok és jogok vonatkoznak rá, mint a fentebb említett országokra.
Mit jelent az EGT állampolgárság?
Európai Gazdasági Térség állampolgárának, a tagállamok állampolgárai számítanak. Így például a magyar állampolgárok egyben EGT állampolgárok is.
Az állampolgárságnak a szociális juttatások szempontjából van szerepe. Fontos tudni, hogy az EU-ban a szociális védelmi rendszerek nem harmonizáltak, így arról, hogy ki, mire és milyen feltételek mellett jogosult, tagállami szinten kell tájékozódni.
Például Magyarországon, ha valaki EGT állampolgár, valamint EGT állampolgár családtagja, akkor 3 hónapot meghaladó tartózkodási jog esetében családi támogatásra jogosult. Azt, hogy az illető mely tagállamból részesül családi ellátásban, jogszabály határozza meg. A családi ellátások fajtái értelemszerűen különbözőek, magyar esetben a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj tartoznak ide.
Az EU jelöli ki azt az egy tagállamot, amely saját jogszabályai alapján köteles az ellátást biztosítani. Azt, hogy melyik tagállam részéről kerül folyósításra a családi ellátás, befolyásolja, hogy hol végeznek a szülők kereső tevékenységet, hol kerül folyósításra a nyugdíj, melyik tagállam a lakóhely, illetve az is szempont, hogy csak az egyik szülő, vagy az egész család költözött külföldre.