Az életbiztosítás egy olyan szolgáltatás, amikor bizonyos rendszeresen befizetett összegért, úgynevezett prémiumért cserébe a biztosító társaság egy magasabb összeget fizet vissza a biztosítottnak a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.
A pénz kifizetése kötődhet váratlan eseményhez, halálesethez, de akár egy adott életkor eléréséhez is. Célja, hogy a biztosítottnak, illetve családjának anyagi támogatást nyújtson egy esetlegesen bekövetkező haláleset után. Főbb fajtái a következők: kockázati, elérési, vegyes.
Életbiztosítás szereplői
Az életbiztosításnak négy szereplője van: biztosító, szerződő, biztosított, kedvezményezett.
- A biztosító az, aki a biztosítási összeget folyósítja a biztosítási esemény bekövetkezését követően.
- A szerződő az, akinek a biztosítás díjait kell fizetnie. (Az életbiztosítást lehet egyszeri, nagyobb összegű befizetéssel is kötni, de választható olyan konstrukció is, amely esetén rendszeresen, havonta kell díjat fizetni.)
- A biztosított az a természetes személy , aki a biztosítási esemény alanya.
- A kedvezményezett a biztosítási összegre jogosult fél a biztosítási esemény bekövetkezése után. A biztosított és a kedvezményezett személye nem mindig esik egybe, a szerződő és a biztosító együttesen kijelölhet egy kedvezményezettet, és ezesetben őt illeti a biztosítási összeg.
A különböző biztosítócégek ajánlatait a TKM (Teljes Költségmutató) segítségével lehet összehasonlítani.
Típusai
Az életbiztosításnak három főbb kategóriája van: kockázati, elérési és vegyes életbiztosítás, amely az első kettő ötvözete. Ezek azonban inkább csak elméleti csoportosítások, a gyakorlatban főleg kockázati, illetve megtakarításos életbiztosításokkal találkozunk – ez utóbbi egy vegyes konstrukció, amely egyaránt tartalmaz elérési és kockázati elemeket is. A három fő kategória még tovább tipizálható az alapján, hogy milyen esemény bekövetkezésére kötjük őket.
Kockázati életbiztosítás
Ennek a típusnak a lényege, hogy a biztosító a biztosított halála esetén egy előre meghatározott összeget fizet. Célja a biztosított családjának nyújtott anyagi támogatás.
Elérési életbiztosítás
Az elérési életbiztosítás nem egy váratlan eseményhez, hanem életkorhoz van kötve. Tehát a biztosító akkor fizet, ha a biztosított elér egy bizonyos kort. Magyarországon ilyen jellegű biztosítás önállóan nem köthető, csak vegyes életbiztosítás keretein belül elérhetők egyes elemei.
Megtakarításos (vegyes) életbiztosítás
A megtakarításos, a kockázati és elérési életbiztosítás ötvözete, és jelen pillanatban a magyar rendszerben ez a legjellemzőbb forma. Lényege, hogy a biztosító halál esetén kifizeti az előre meghatározott összeget (hozamokkal együtt), viszont nem csak haláleset bekövetkeztekor, hanem a biztosítási szerződés lejártakor is kifizeti az adott díjat (tehát akkor is, ha a biztosított még életben van). Ez utóbbi miatt a megtakarításos életbiztosításra egyfajta lekötésként is tekinthetünk, amely után a meghatározott futamidő leteltével nyereséggel növelt összeget kapunk vissza. Így ez a forma alkalmas arra, hogy bármilyen hosszú távú cél érdekében megtakarításokat képezzünk.
A vegyes biztosítások esetében a biztosítók a befizetések egy részét befektetik, viszont ennek bizonytalan hozama miatt a biztosítócégek egy kisebb, úgy nevezett technikai kamatlábat garantálnak.
A unit-linked biztosítás a megtakarítási biztosítás egy altípusa, melynek lényege, hogy a biztosított kiválaszthatja, milyen kockázatú és összetételű alapba fektessen a biztosító. A nyugdíjbiztosítások jelentős része ebbe a kategóriába tartozik.
Egyéb típusok
- Csoportos életbiztosítás
- Járadékbiztosítás
- Temetési biztosítás
- Term fix életbiztosítás
Életbiztosítás előnyei
Az életbiztosítások nagyon sokszínűen hasznosíthatók. A kockázati biztosításokkal egy váratlanul bekövetkező haláleset után pénzügyileg támogathatjuk családtagjainkat, a megtakarításos biztosítások hosszú távú célokhoz nyújtanak anyagi segítséget. Emellett az életbiztosítások mellé számos kiegészítő csomag is köthető, például baleset- és egészségbiztosítások is bevonhatók.
Milyen feltételek befolyásolják az értékét?
A kockázatvállalás mértékén túl a megtakarításos életbiztosítás értékét még meghatározza a biztosított személy
- munkája, mennyire veszélyes az adott foglalkozás,
- egészségügyi állapota és
- életkora.
Az életbiztosítás felső korhatára minden biztosítónál egyénileg meghatározott, mértéke általában 65 és 75 év között mozog.
Hogyan lehet megszűntetni?
Mivel az életbiztosítás alapvetően hosszú távra szól, felmondása bonyolult és kedvezőtlen feltételek mellett lehetséges csak. Lehetőség van a biztosítás visszavásárlására, ilyen esetben a biztosító kifizeti a befolyt összeg és a hozam egy bizonyos százalékát. Ezt a visszafizetési százalékot befolyásolja a biztosítás futamideje és hogy mennyi ideje kötöttük a szerződést. A másik lehetőség a biztosítás díjmentesítése, amely esetében a díjfizetési kötelezettség ugyan megszűnik, viszont a biztosítás nem, így a biztosítás költségei továbbra is levonásra kerülnek a biztosítónál vezetett számláról.
Életbiztosítás öröklése
A kifizetést főszabály szerint a biztosított, illetve a biztosított örökösei kapják. Ettől lehetőség van eltérni, ha a biztosított a szerződésben előzetesen megjelöl egy kedvezményezettet. Ez esetben a kedvezményezett örökli a biztosító által kifizetett összeget.
Életbiztosítás adózása
A megtakarítási biztosítás, mint minden befektetés, adóköteles. Ez azt jelenti, hogy a hozamot 15 százalékos szja kötelezettség terheli. Fontos tudni, hogy a díjfizetés történhet egyszeri alkalommal és havonta is, és ez befolyásolja az adózást is. Az egyszeri befizetésű biztosításokra 3 év után 50 százalékos, 5 év után 100 százalékos kamatadó kedvezmény jár, a rendszeres befizetések esetén ugyanez a kedvezmény csak 6 és 10 év után elérhető.
Fontos, hogy a visszavásárolt életbiztosítás után is kell adóznunk, méghozzá igen kedvezőtlen módon. Be kell fizetni a hozam után a 15 százalék személyi jövedelem adót, illetve a biztosító is levonja a maga díjait, így a befizetett összeg csak egy töredékét kaphatjuk vissza.