Életjáradék

Az életjáradék egy bizonyos időközönként – általában havonta – járó pénzösszeg, amelyet a járadék kedvezményezettjének élete végéig folyósítanak számára.

Az életjáradékot a kedvezményezett kaphatja  az életbiztosítótól az addigi élete során fizetett havi összegek után, vagy a halála után a pénzintézet rendelkezésére bocsájtott vagyonelemért, például ingatlanért cserébe. Elsődleges célja a gazdaságilag inaktívak anyagi támogatása életük hátralévő részében. Feltételeit jogszabály szabályozza.

Az életjáradék egy remek lehetőség olyan nyugdíjasok számára, akik szeretnének a nyugdíjon felül is bevételhez jutni, ezáltal megkönnyítve a nyugdíjas éveiket. Összege szabadon felhasználható.

Életjáradékot kaphat:

  • szabadságától politikai okokból megfosztott személy
  • aki a kárpótlási jegyeket életjáradékra váltotta
  • biztosítótársasággal járadékbiztosítási szerződést kötött
  • tárgyi vagyon (általában ingatlan) tulajdonosi jogának átruházására irányuló szerződést kötött (ez esetben sokszor pénzt helyettesítő, nem anyagi jellegű juttatás, például gondozás, karbantartási munkálatok is a szerződés részét képezik – egy ilyen szerződés létrejöhet két magánszemély, de magánszemély és gazdasági szervezet között is)

A tartási és életjáradéki szerződés közötti különbség, hogy az előbbi esetében a szerződő felek egy háztartásban élnek, míg utóbbinál nem.

Életjáradék ingatlanért

Életjáradékot ingatlanért cserébe is lehet kapni. Ez azt jelenti, hogy az adott bank és a magánszemély (idős, nyugdíjas ember) szerződést kötnek, melynek keretein belül a magánszemély átruházza a bankra az ingatlan tulajdonosi jogát. Az ingatlan átruházása után vagyonátruházási illetéket kell fizetni, melynek értéke 4 százalék.

Értelemszerűen csak az ruházhatja át a tulajdonosi jogot, aki 100 százalékos tulajdonjoggal rendelkezik az ingatlan felett, amin teher, például jelzáloghitel sem lehet. A szerződésbe (melynek módosítására és kiegészítésére csak bíróság közbenjárásával van lehetőség) bele kell foglalni az életjáradék összegét, a fizetés rendszerességét, valamint opcionálisan a haszonélvezeti jogot is.  Az addigi tulaj haszonélvezeti joga a haláláig megmarad (azaz a haláláig használhatja, lakhat az ingatlanban). Az intézmény a tulajdonjogért cserébe életjáradékot, illetve más, jövedelem-helyettesítő összeget biztosít. Ez utóbbival kapcsolatban például a ház karbantartását is elvégzi, gyakran közös költséget is fizet, illetve gondoskodik a nyugdíjasokról. Viszont nem szabad elfelejteni, hogy életjáradék szerződés esetén az örökösök nem kapják meg az ingatlant, csak a benne lévő ingóságokra jogosultak.

Az életjáradék összege függ a körülményektől (kor, nem, egészségi állapot, kockázati hajlandóság, ingatlan értéke), és kifizetése többféleképpen történhet.

Intézettől és ajánlattól függően lehetőség van

  • havi folyamatos életjáradékra,
  • egyszeri, magas összegű kifizetésre, illetve
  • ezen kettő kombinációjára, amikor egy egyszeri, nagyobb kifizetést havi folyamatos életjáradékfizetés követ.

Biztosítótól kapott életjáradék

Az életbiztosításnak több fajtáját is megkülönböztethetjük. Van, amely a haláleset bekövetkezésekor jár kifizetéssel és van, amely után a szerződő fél életjáradékra lesz jogosult. Utóbbi esetben az életjáradék általában a biztosított haláláig jár.

A biztosított a szerződés megkötése után rendszeres díjat fizet a biztosítónak, amit az befektet. Az így elért hozam egy részét a tőkével együtt egy adott időponthoz (például nyugdíj kezdetéhez) kötődően kezdi el visszafizetni az ügyfél számára életjáradékként. A maradék részét pedig megtartja a szolgáltatás nyújtásáért cserébe.

Az életbiztosítás költsége függ a biztosítót érő kockázattól és a biztosítónál felmerülő költségektől. A biztosító kockázata abból fakad, hogy nem tudják, mennyi ideig fog élni a kedvezményezett, azaz mennyi ideg kell fizetniük. Ezt a kockázati tényezőt befolyásolja a biztosított kora, neme, egészségügyi állapot, és még sok más tényező, amit a biztosító általában ügyfelenként felmér. A biztosítónál felmerülő költségek alapja a működés, mindennapi feladatok és adminisztratív munkák ellátásból fakad (járadék folyósítása, tőke befektetése, egyéb kiadások).

Életjáradékok fontosabb fajtái

  • Azonnal induló élethosszig tartó járadék
  • Korlátozott tartamú életjáradék: azonnal megindul a járadékfizetés, viszont csak korlátozott ideig tart
  • Halasztott, élethosszig tartó életjáradék: járadékfizetés nem indul meg egyből, viszont életfogytig tart
  • Elöl garanciaidős: a szerződésben meghatározott időre a biztosító garantálja a járadékot még akkor is, ha a biztosított időközben meghal, ez esetben a kedvezményezett (illetve örökös) kapja a járadékot
  • Hátul garanciaidős: a biztosított halála után még néhány évig folyósítja az életjáradékot a biztosító
  • Kétszemélyes járadék: két biztosított van, házaspárok esetében jellemző

A korlátozott tartalmú életjáradék kevésbé alkalmas nyugdíjcélra a szerződés határozott ideje miatt.