Az elsőbbségi részvény olyan részvény, amelynek tulajdonosa valamilyen előnnyel rendelkezik a hagyományos, törzsrészvényesekhez képest.
Ez az előny jelentheti azt, hogy a vállalat felszámolása esetén hamarabb kifizetik az elsőbbségi részvények tulajdonosait, vagy előbb kapnak osztalékot, esetleg speciális szavazati joggal rendelkeznek. Az elsőbbségi részvény szenioritás szempontjából a kötvények és a részvények között helyezkedik el a vállalat forrásoldalán.
Elsőbbségi részvény kibocsájtói
Az elsőbbségi részvények leggyakoribb kibocsátói a bankok, biztosítótársaságok és közüzemi szolgáltatók. Mivel tőzsdén jegyzett társaságok csak kis része bocsájt ki ilyen típusú részvényt, csak korlátozott számban elérhetők.
Legfontosabb jellemzői
- Valamilyen plusz jogosultsággal ruházza fel a tulajdonosát a törzsrészvényekhez képest
- Általában nem biztosít szavazati jogot a tulajdonosának
- Részvényekre és kötvényekre jellemző tulajdonságai egyaránt vannak, ezért vonzó befektetés lehet egy kiegyensúlyozott portfólióval rendelkező befektető számára (kevésbé kockázatos, mint egy részvény, viszont magasabb hozamú, mint egy kötvény)
- Kiszámíthatóbb hozammal rendelkezik, mint a törzsrészvények
Típusai
A tőzsdén háromféle elsőbbségi részvénytípussal találkozhatunk:
- Likvidációs hányadhoz kapcsolódó elsőbbségi részvény: tulajdonosai a vállalat felszámolása esetén elsőbbséget élveznek a törzsrészvényesekhez képest, azaz nagyobb eséllyel kapják vissza a tőkéjüket
- Osztalékelsőbbségi részvény: a tulajdonos osztalékfizetés szempontjából elsőbbséget élvez
- Szavazatelsőbbségi részvény: nem kereskedési, hanem spekulációs célra alkalmas, és többszörös szavazati joggal vagy vétójoggal ruházza fel tulajdonosát
Zártkörűen működő részvénytársaságok esetében még két további részvényosztályt különböztetünk meg: vezető tisztségviselő, vagy felügyelőbizottsági tag kijelölésének elsőbbsége és részvények elővásárlására vonatkozó részvény.
Osztalékelsőbbségi részvény
Az osztalékelsőbbségi részvény a legelterjedtebb, leggyakoribb típusú elsőbbségi részvény, melyet elsősorban amerikai tőzsdéken találhatunk meg. Egy ilyen részvény tulajdonosa osztalékfizetés szempontjából élvez előnyt, szavazati joggal általában nem rendelkezik. Az osztalékelsőbbségi részvények és a törzsrészvények ugyanazon vállalat esetében teljesen szétválasztottak, az árfolyamuk is eltérő. Továbbá, a kibocsájtó társaság egy adott időpont után (Call Date), meghatározott áron visszahívhatja, visszavásárolhatja az ilyen típusú részvényeket. Ehhez általában a piaci körülmények erőteljes megváltozása miatt folyamodhatnak, és gyakran a visszahívott részvények helyett új részvénysorozatot bocsájtanak ki, alacsonyabb hozammal. Másrészről az osztalékelsőbbségi részvények átalakíthatók, kicserélhetők törzsrészvényekre.
Az osztalékelsőbbségi részvénynek két típusa van: kumulatív és nem kumulatív típusú részvény. Előbbire az jellemző, hogyha az osztalékfizetés elmarad, akkor azt a vállalatnak a későbbiekben pótolnia kell, míg a másodiknál nem.
Elsőbbségi részvény tőkeköltsége
A költségének meghatározásakor a vállalat által kapott nettó árból kell kiindulni, és az alábbi képletet használjuk:
kp=Dp/(Pp-F)
kp = elsőbbségi részvény költsége
D p = elsőbbségi részvény éves osztaléka
P p = elsőbbségi részvény ára
F = flotációs (eladási) költség
Az olyan befektetők számára, akik nem rendelkezek elegendő tőkével, hogy elsőbbségi részvényt vásároljanak, ajánlottak az tőzsdei kereskedési alapok (ETF) és zártvégű alapok (CEF), amelyek elsősorban az elsőbbségi részvényekre koncentrálnak. Ebből következik, hogy az elsőbbségi részvényeket általában intézményi befektetők vásárolják közvetlenül.