Az Engel-görbe egy adott jószág iránti keresletet a jövedelem függvényében, rögzített árak mellett ábrázoló függvény.
Meredeksége megmutatja, hogy egy fogyasztó vagy a fogyasztók egy csoportja mennyivel fogyaszt többet egy termékből vagy szolgáltatásból, ha jövedelme egységnyivel nő.
Mi az az Engel-törvény?
Az Engel-törvény a háztartások jövedelme és egyes árucikkek fogyasztása közötti kapcsolatot írja le. A törvény nevét Ernst Engel német statisztikus és közgazdász után kapta, aki magát a törvényt 1857-ben fogalmazta meg. A törvény állítása szerint egy háztartás jövedelmének növekedése esetén csökken az élelmiszer jellegű kiadások aránya. Fontos hangsúlyozni, hogy a törvény szerint csak az arány csökkent, ettől még abszolút értékben növekedhetnek az élelmiszerre fordított kiadások. Az Engel-együttható a törvényben megfogalmazott állítást emeli makroszintre. A gazdasági fejlettség, illetve szegénység mérését teszi lehetővé az élelmiszer jellegű kiadások arányának felhasználásával.
Engel-együttható
Az Engel-törvény következtetése, hogy alacsonyabb jövedelmű háztartások esetén magasabb, míg magasabb jövedelmű háztartások esetén alacsonyabb az élelmiszerre fordított kiadások aránya a teljes jövedelemhez viszonyítva. A magasabb jövedelmű háztartások többet költenek tartós fogyasztási valamint luxuscikkekre, szórakozásra és általában szolgáltatásokra. A mikroszinten megfogalmazott állítás makroszinten is értelmezhető.
Az Engel-együttható megmutatja, hogy egy adott ország háztartásai jövedelmük hány százalékát fordítják élelmiszerre. Az alacsonyabb érték kedvezőbb, míg a magasabb érték kedvezőtlenebb életkörülményekre utal. Az érték csökkenése általában gazdasági növekedésre, míg növekedése a gazdaság zsugorodására utal. Az Engel-együttható alkalmas szegénység, illetve gazdasági fejlettség mérésére.
Jövedelemrugalmasság ábrázolása az Engel-görbe segítségével
Az Engel-törvény által megfogalmazott állítás szerint egy háztartás jövedelmének növelésekor növekszik a nem élelmiszer jellegű kiadások aránya. Másképpen fogalmazva rámutat arra, hogy a jövedelem növekedésével változhat a fogyasztói kosár összetétele.
A jövedelemrugalmasság megmutatja, hogy egységnyivel magasabb jövedelem esetén ceteris paribus, hogyan változik az adott jószág iránti kereslet.
Jövedelemrugalmasság alapján különféle jószágcsoportokat különböztetünk meg. Az egyik besorolás szerint megkülönböztetünk normál és helyettesítő termékeket. Normál javak esetén a rugalmasság pozitív, azaz a jövedelem növekedésével a kereslet is növekedni fog. Megkülönböztetünk luxustermékeket, amelyek iránt megmutatkozó keresletnövekedés mértéke meghaladja a jövedelem növekedésének mértékét, illetve létszükségleti javakat, melyek iránt megmutatkozó keresletnövekedés elmarad a jövedelem mértékének növekedésétől. Helyettesítő termékek esetén a jövedelemrugalmasság negatív, azaz a jövedelem növekedésével a kereslet csökken. Utóbbi csoportra példa lehet a tömegközlekedéssel kapcsolatos költségek. A jövedelem növekedésével a háztartás megengedhet egy személyautót, ezáltal a tömegközlekedésre költött összeg csökkenni fog.