Az eredménykimutatás célja egy vállalat pénzügyi eredményének részletes lebontása az adott időszakot érintő bevételek és kiadások segítségével.
Előállításának alapját az értékesített és kiszámlázott termékek és szolgáltatások jelentik. Ellentétben tehát a cash-flow kimutatással, nem valódi pénzáramokat vesz alapul. Segítségével fontos információk kaphatók egy vállalat eredményének, bevételi és költségszerkezetének alakulásáról.
Mit nevezünk eredménykimutatásnak?
Eredménykimutatás alatt egy olyan strukturált dokumentumot értünk, amely egy vállalat adott időszakhoz tartozó bevételeit és kiadásait tartalmazza. Az eredménykimutatásból megtudhatjuk, hogy az adott vállalat mekkora eredményt – nyereséget vagy veszteséget – ért el az adott időszak során. Az eredménykimutatás egyike a három fő vállalati kimutatásnak, melyek segítenek megismerni egy vállalat pénzügyi állapotát. A másik két kimutatás a mérleg és a cash flow kimutatás. Ezen három kimutatás képezi a számvitel, illetve a vállalati pénzügyek gerincét.
Az eredménykimutatás során csoportosítva számba vesszük egy vállalat adott időszaki bevételeit, illetve költségeit és ráfordításait. A bevételekből levonva a költségeket megkaphatjuk az adott időszakhoz tartozó nyereséget vagy veszteséget. Amennyiben a bevételek magasabbak, mint a költségek és ráfordítások, akkor nyereségről beszélhetünk, míg amennyiben a költségek és ráfordítások összege meghaladja a bevételeket, akkor veszteségről beszélhetünk. Annak tehát, hogy mit tekintünk bevételnek, illetve mit tekintünk ráfordításnak kulcsszerepe van abban, hogy egy vállalat nyereségesnek vagy éppen veszteségesnek tekintünk. Az eredménykimutatás során a leszállított és kiszámlázott áruk és szolgáltatások ellenértékét tekintjük bevételnek, amennyiben a szállítás teljesítését a másik fél is elismerte. Költségek és ráfordítások közé többek között a kibocsátott áruk és szolgáltatások előállításával kapcsolatos anyagköltségek és egyéb ráfordítások, munkabérek, pénzügyi költségek sorolhatók.
Mire jó az eredménykimutatás?
Az eredménykimutatás segíti a vállalat működésében érdekelt belső és külső feleket tájékozódni arról, hogy hogyan alakulnak annak bevételei, költségei, illetve általában hogyan alakul a vállalat által termelt eredmény. Az eredménykimutatás alkalmas az adózott eredményt befolyásoló összetett hatások részletes lebontására. Megállapítható általa a jövedelem és a költségszerkezet alakulása. Továbbá, mind külső, mind belső érdekelt felek szempontjából fontos információforrásként szolgálhat elemzési, illetve vállalatértékelési folyamatok során.
Az eredménykimutatás felépítése
Pontos felépítése számviteli rendszerenként eltérő. Általánosságban azonban körvonalazhatók a főbb csoportok. Ezek közé tartozik a működésből származó bevétel, a működéshez kapcsolódó költségek, az egyéb bevételek és egyéb kiadások. Ezek együttese az üzemi eredmény. Mindezt kiegészítve pénzügyi eredménnyel megkapható az adózás előtti eredmény. Az adózás előtti eredményből levonva a társasági adót megállapításra kerül az adózott eredmény is az eredménykimutatás legvégén. Az adózott eredmény végül vagy kifizetésre kerül a vállalat tulajdonosai felé, vagy a vállalat tőketartalékába kerül a mérlegen belül.
Eredménykimutatás, mérleg és cash flow kimutatás összehasonlítása
A három legfontosabb vállalati kimutatás az eredménykimutatás a mérleg és a cash flow kimutatás. Mindegyik különféle szempontból szemléli a vállalat pénzügyeit. A mérleg egy adott időpontban mutatja a vállalat vagyonszerkezetét. Egyik oldalán a vállalat eszközei, másik oldalon a vállalat forrásai vannak. Tehát megmutatja, hogy egy adott pillanatban mivel rendelkezik a vállalat, és ez miből van finanszírozva.
A mérleggel szemben az eredménykimutatás és a cash flow kimutatás egy adott időszakra és nem egy adott időpontra vonatkozik. Az eredménykimutatás célja egy vállalat működését kísérő jövedelmezőség vizsgálata. Számításának alapját az értékesítés és számlázás képezi. A cash flow kimutatás célja a valódi pénzáramlások figyelemmel kísérése és a vállalat készpénztermelő képességének számontartása.
Magyar számviteli törvények szerinti hatályos eredménykimutatás
A magyar számviteli törvény két típusú megközelítésben enged könyvelni. Lehetőség van összköltség eljárással eredménykimutatást készíteni, de a forgalmi költség eljárással is megtehetjük ugyanezt. A két eljárás között csekély, de nem elhanyagolható különbség van. A különböző eljárásokból kifolyólag különbségeket tapasztalhatunk az eredménykimutatás sorai között az üzemi eredményig bezárólag. Fontos azonban, hogy végeredményben az eljárás választása nem befolyásolja az üzleti eredmény értékét.
Összköltséges eljárás
Összköltséges eljárás során az összes tárgyidőszakban felhasznált erőforrás pénzben kifejezett értéke tekinthető tárgyidőszaki költségnek. Az eredménykimutatás készítése során az eredményt az időszaki kibocsátás korrigált bevételeinek, illetve a saját teljesítményekkel összefüggésbe hozható összes tárgyévi költségeinek különbségeként állapíthatjuk meg. Összköltséges eljárással a következő sorokat kell, hogy tartalmazza a magyar törvények szerinti eredménykimutatás:
| 1. Belföldi értékesítés nettó árbevétele |
| 2. Exportértékesítés nettó árbevétele |
| I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) |
| 3. Saját termelésű készletek állományváltozása |
| 4. Saját előállítású eszközök aktivált értéke |
| II. Aktivált saját teljesítmények értéke (+03+04) |
| III. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés |
| 5. Anyagköltség |
| 6. Igénybe vett szolgáltatások értéke |
| 7. Egyéb szolgáltatások értéke |
| 8. Eladott áruk beszerzési értéke |
| 9. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke |
| IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) |
| 10. Bérköltség |
| 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések |
| 12. Bérjárulékok |
| V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) |
| VI. Értékcsökkenési leírás |
| VII. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés |
| A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII) |
| 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott |
| 14. Részesedésekből származó bevételek és árfolyamnyereségek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott |
| 15. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból és kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott |
| 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott |
| 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet |
| 18. Részesedésekből származó ráfordítások és árfolyamveszteségek Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott |
| 19. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások és árfolyamveszteségek Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott |
| 20. Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott |
| 21. Részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök és bankbetétek értékvesztése |
| 22. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: értékelési különbözet |
| IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19+20+21+22) |
| B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) |
| C. Adózás előtti eredmény (+A+B) |
| X. Adófizetési kötelezettség |
| D. Adózotteredmény (+C-X) |
Forgalmi költségen alapuló eljárás
A forgalmi költségen alapuló eljárás során kizárólag az adott évet érintő értékesítéshez kapcsolódó költségek kerülnek beszámításra függetlenül attól, hogy azok valójában mely évben merültek fel. Az eredménykimutatás készítése során az eredményt a kibocsátás árbevételének és a kibocsátással összefüggésbe hozható közvetlen ráfordítások, illetve a kibocsátáshoz közvetlenül nem kapcsolódó ráfordítások különbségeként állapíthatjuk meg. Forgalmi költség eljáráson alapuló számvitelt alkalmazva a következő sorok képezik részét az eredménykimutatásnak:
| 1. Belföldi értékesítés nettó árbevétele |
| 2. Exportértékesítés nettó árbevétele |
| I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) |
| 3. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége |
| 4. Eladott áruk beszerzési értéke |
| 5. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke |
| II. Értékesítésközvetlenköltségei (03+04+05) |
| III. Értékesítésbruttóeredménye (I-II) |
| 6. Értékesítési és forgalmazási költségek |
| 7. Igazgatásiköltségek |
| 8. Egyéb általános költségek |
| IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08) |
| V. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés |
| VI. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés |
| Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (+III-IV+V-VI) |
Az üzemi tevékenység alatti sorok pedig megfeleltethetők az összköltséges eljárás során látottakkal.