Az eredménytartalék egy fontos számviteli fogalom, a saját tőke azon része, amely a vállalati nyereségből képződik. Értékét megkaphatjuk, amennyiben a korábban megtermelt eredményből levonjuk a kifizetett osztalékok összegét.
A vállalatok nyereséges működésük esetén a nyereségüket az eredménytartalékba helyezik. A meglévő eredménytartalék kifizethető osztalékként a részvényeseknek vagy vállalaton belül is felhasználható. A nagy eredménytartalékot pozitívan szokás értékelni, hosszú éveken át tartó profittermelő képességről árulkodik. Nagy eredménytartalék jellemzi a nagyobb stabil vállalatokat, kiemelten a blue chipeket.
Két okból csökkenhet egy vállalat eredménytartaléka. Egyrészt működése során veszteséget termelhet a vállalat, másrészt elképzelhető, hogy több osztalékot fizet, mint amennyi nyereséget elér. Ezt általában kedvezőtlen iránynak értékeljük. Amennyiben az eredménytartalék negatív értékkel bír, akkor azt felhalmozott hiánynak is szokás nevezni.
Értékének kiszámítása
Az eredménytartalék adott időszaki változása két tényező függvénye. Egyszerre függ az adott évi eredménytől – legyen az akár nyereség akár veszteség – illetve az adott évben kifizetett osztaléktól. Azonban állományi szempontból fontos szem előtt tartanunk, hogy a vállalat megítélése szempontjából a bázisérték, vagyis a korábbi időszakokban felhalmozott eredménytartalék ugyancsak fontos. Adott évre vonatkozóan az alábbi módon számíthatjuk ki értékét:
Eredménytartalék = Kezdeti eredménytartalék + Adott évi eredmény - Osztalék
A kezdeti érték a bázis időszaki mérlegben lelhető fel. Az adott évi eredmény az eredménykimutatásból olvasható ki, míg a kifizetett osztalékról a cash-flow kimutatás segítségével kaphatunk információt.
Eredménytartalék felhasználása és osztalékkal való kapcsolata
Az eredménytartalék a vállalat szabad felhasználású, kötelezettségektől mentes saját tőkéjének tekinthető.
Felhasználására számtalan lehetőség van:
- Egy része vagy egésze osztalék formájában kifizethető a részvényeseknek.
- A vállalat növekedhet általa, lehetőség adott akár új üzemeket építeni, új gépeket beszerezni, növelni az értékesítési csapatot vagy éppen felvásárolni más vállalatokat ebből az összegből.
- A vállalat részvényvisszavásárlást is végrehajthat az összegből, illetve fordíthatja hitelvisszafizetésre is.
Általánosságban kijelenthető, hogy magas eredménytartalék kedvező lehetőségekkel kecsegtet a befektetők számára.
Az osztalékfizetés ezen lehetőségek közül speciálisnak tekinthető annyiban, hogy a nyereséget kiveszi a vállalatból. A többi lehetőség esetén a pénz a vállalkozáson belül hasznosul.
Szeretne többet tudni az eredménytartalék ilyen módon történő felhasználásáról? Olvassa el az osztalékról szóló cikkünket is!
Fontos mutatónak tekinthető tehát, hogy a nyereség mekkora része hasznosul a vállalaton belül és mekkora része kerül kifizetésre. Az osztalékfizetési ráta adja meg azt az arányt, hogy a megtermelt nyereség mekkora része kerül osztalékként kifizetésre, míg a vállalatban tartott nyereség arányát visszatartási rátának nevezzük.
Nem általánosítható, hogy mekkora az optimális osztalékfizetési ráta, azt vállalatspecifikus tényezők befolyásolják – mint például növekedési kilátások vagy finanszírozási igény – illetve tőkepiaci körülmények – mint például kamat és hozamszintek – is.
Kedvező megtérülési kilátásokkal bíró projekt esetén például ajánlott lehet bent tartani a pénzt a vállalatban. Hasonlóan ajánlott lehet bent tartani magas kamatozású hitel kifizetése esetén is a tőkeköltségek csökkentése végett. Növekedési és befektetési lehetőségek híján, amennyiben nem tudja megfelelően hasznosítani a megtermelt nyereséget a vállalat, hasznosabb inkább kifizetni azt osztalék formájában.
Az eredménytartalék információs korlátjai
Értéke és változása fontos információkkal szolgálhat az adott vállalat pénzügyi lehetőségeiről és üzleti értékéről. Ezzel együtt egy adott évi eredménytartalék torz képet nyújthat a vállalatról, érdemes azt inkább idősoros adatokból vizsgálni.