Az értékpapír olyan kereskedhető pénzügyi eszköz, amely vagyoni és egyéb jogokkal ruházza fel a tulajdonosát.
Kereskedésükre jogokkal együtt lehetőség van. Megkülönböztetjük a fizikai megjelenéssel rendelkező, materializált, illetve a kizárólag elektronikus megjelenítéssel rendelkező, dematerializált értékpapírokat. Tartalmuk szerint megtestesíthetnek részesedést, vagy hitelviszonyt. Illetve vannak, amelyek a kettő közül egyik csoportba sem sorolhatók be.
Mit nevezünk értékpapírnak?
Jogi megközelítésben olyan egyoldalú jognyilatkozatnak tekinthetők, melyek specifikus jogokkal ruházzák fel a tulajdonosaikat, mit például egyes részvények esetén az osztalékhoz való, vagy a szavazati jog. A kereskedhetőség által nemcsak maga az értékpapír, hanem a hozzá tartozó jogok is átruházhatók. Így az általa biztosított jogok monetizálható értéket testesítenek meg, tehát értéküket ki tudjuk fejezni pénzben. Kibocsátásukra általában vállalati vagy kormányzati finanszírozási igény miatt kerül sor.
Különféle típusai léteznek. Ezzel együtt mindegyikre jellemző, hogy két ugyanolyan kondícióval rendelkező papír egyenértékűnek tekinthető, illetve az általuk megtestesített jogok nem személyekhez, hanem az értékpapírok birtoklásához kapcsolódnak.
Részesedést megtestesítő értékpapírok
A részesedést megtestesítő értékpapírok alatt részvényeket és befektetési jegyeket értünk. A részvények önmagukban is sokszínű csoportnak tekinthetők. A teljesség igénye nélkül létezik törzsrészvény, elsőbbségi részvény, munkavállalói részvény, kamatozó részvény és visszaváltható részvény. A részvények névértéküknek megfelelő részesedést jelentenek egy vállalat alaptőkéjében. Tulajdonosaik jogosultak továbbá a közgyűlésen való részvételre, illetve szavazati joggal is rendelkeznek. A részvények két módon biztosíthatnak pénzáramot tulajdonosaik számára. Egyrészt fizethetnek osztalékot, másrészt tulajdonosuk értékesítheti is őket.
A befektetési jegyek ugyancsak heterogén jellemzőkkel bírnak. Gondolhatunk itt visszaválthatóságukra vagy befektetési stratégiájukra. A befektetési jegyek szavazati joggal nem, kizárólag a közös vagyonból történő részesedési joggal ruházzák fel a befektetőt.
A részesedést megtestesítő értékpapírok árát a tőkepiaci körülmények és a birtokolt eszközök sikeressége határozza meg.
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok alatt elsősorban kötvényeket és diszkont kincstárjegyeket értünk, de ide sorolhatók akár a bankjegyek vagy a fedezett adósságkötelezvények (CDO-k) is. Tulajdonosaik a konstrukcióban meghatározott pénzáramokra jogosultak. A konstrukciók általában meghatározott kölcsönösszeget takarnak, meghatározott kamatozással, illetve meghatározott lejárati idővel. A meghatározott jogviszony a hitel visszafizetése során szűnik meg. Természetesen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok is értékesíthetők a másodlagos piacokon. Értéküket a kibocsátó kockázatossága, a tőkepiaci körülmények, illetve a hozamainak diszkontált jelenértéke határozza meg.
Egyéb típusai
Az egyéb értékpapírok közé sorolhatók az áruforgalommal kapcsolatos jogokat megtestesítő vagy a különféle származtatott ügyletekhez kapcsolódó értékpapírok. Előbbiek valamely áru feletti rendelkezési joggal ruházzák fel tulajdonosaikat. Az áruval kapcsolatos jogokhoz kapcsolódóan legismertebb példaként a közraktárjegyek említhetők. A származtatott ügyletekhez kapcsolódóak között említhetők az opciók, certifikátok, warrantok, illetve a határidős pozíciók. Ezen termékek árának meghatározásakor kiemelt fontossággal bír a lejárati határidő, a mögöttes termék aktuális ára, illetve egyéb kondíciók.
Hogyan kereskedhetünk velük?
Az értékpapírok az elsődleges piacokon kerülnek kibocsátásra. A kibocsátás során jön létre az egyoldalú jogviszony a kibocsátó és a befektetők között. A már konkrét kondíciókkal rendelkező értékpapírok a bennük tárolt jogokkal együtt továbbértékesíthetők a másodlagos piacon. Az értékesítési árfolyamokat, illetve az adott áron értékesíthető mennyiségeket a piaci erők határozzák meg.