Értékpapírszámla

Az értékpapírszámla egy nyilvántartás, ami megmutatja, hogy milyen értékpapírok vannak a befektető birtokában.

Hasonlít egy hagyományos bankszámlához, azzal a különbséggel, hogy ezen a számlán elsősorban nem pénzt, hanem értékpapírokat tartanak számon.

Különbség az értékpapírszámla és a bankszámla között

A bankszámlán pénzt tartunk nyilván, célja pénzügyi tranzakciók biztosítása és lebonyolítása. A bankszámla segítségével küldhetünk, illetve fogadhatunk utalásokat. A bankszámlához kapcsolható bankkártya, valamint banki betétek is. Bankszámlán nincs lehetőségünk értékpapírokat tartani.

Értékpapírszámlára akkor van szükségünk, ha kötvényeket, részvényeket, vagy állampapírokat szeretnénk vásárolni. Az értékpapírok mellett pénzt is tarthatunk az értékpapírszámlán. A be- és kiutalás funkcióval szabadon átvezethető a pénz a folyószámla és az értékpapírszámla között, de ez a számla harmadik személynek való utalásra nem alkalmas.

Míg az értékpapírszámlák a BEVA (Befektető-védelmi Alap) hatálya alá tartoznak, addig a bankszámlákra az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) biztosítása vonatkozik.

Milyen befektetési eszközöket tarthatunk rajta?

Az értékpapírszámlán többek között az alábbi értékpapírokat tarthatjuk:

  • részvények,
  • kötvények,
  • befektetési jegyek,
  • ETF jegyek,
  • határidős tőzsdei és
  • árupiaci kontraktusok,
  • opciók.

Ezeken kívül lehetőség van pénzt is tartani az értékpapírszámlán, ami szolgálhat az értékpapírvásárlás ellenértékeként vagy meglévő tőkeáttételes ügylet fedezeteként is.

Értékpapírszámla kezelése

Az értékpapírszámla kezelése egyszerű, szinte teljesen megegyezik egy folyószámláéval. A számla segítségével kezelhetjük különböző értékpapír befektetéseinket egy helyről. Fontos észben tartani, hogyha meg akarja szüntetni valaki az értékpapírszámláját, akkor a megvásárolt befektetési jegyeket nem tudja egy másik számlára átutalni. Ilyenkor az az egyetlen megoldás, ha eladja az összes terméket, majd nyit egy új számlát, amire újból meg kell vásárolnia őket.

Típusai

A hagyományos értékpapírszámla a legnépszerűbb típus az átlagos ügyfelek körében. Ez a számla alkalmas arra, hogy államkötvényeket vagy különböző befektetési jegyeket vásárolj velük. Legtöbbször a bank csak a saját befektetési alapjait engedélyezi ezeken a számlákon, ezért  figyelni kell rá, hogy melyik banktól igénylünk. Hiába találjuk meg a legolcsóbb értékpapírszámlát, ha később kiderül, hogy csak magas költségű, kedvezőtlen alapokba tudunk befektetni. Egy kedvezőtlen befektetés sokkal nagyobb károkkal jár, mint a magasabb számlavezetési díj.

Tőzsdei kereskedést biztosító értékpapírszámla használható tőzsdén kereskedett befektetési jegyek, részvények, határidős kontraktusok, és egyéb tőzsdei termékek megvásárlására is. A választék sokkal szélesebb körű, mint a hagyományos számla esetében. Ilyenkor is érdemes körültekintően megválasztanunk a szolgáltatót, amely lehet egy bank vagy egy brókercég is. Ha valaki például a Budapesti Értéktőzsdén szeretne befektetni, akkor olyan számlát kell keresnie, amelyik rendelkezik ezzel az opcióval is. Többen például a külföldi tőzsdén akarnak befektetni, erre pedig nem minden értékpapírszámla alkalmas. Arra is van lehetőség, hogy külföldi szolgáltatónál nyissunk számlát.

Több esetben meghatároznak egy minimum számlaméretet is. Ez azt jelenti, hogy a számla megnyitása egy határösszeghez van kötve.

Értékpapírszámla költségei

Mint minden számla, az értékpapírszámla is rendelkezik költségekkel.

  • A számlavezetési díjat a számlavezető intézmény állítja ki. Ez egy olyan összeget jelent, amit rendszeres időközönként kell fizetni.
  • Amikor értékpapírt vásárlunk vagy adunk el, akkor egyes szolgáltatók kereskedési költséget számolnak fel. Néhol csak az eladáskor kell fizetni, de olyan szolgáltató is akad, ahol mindkét tranzakció díjmentes.
  • Ha huzamosabb ideig nem vesszük igénybe a számlánkat, akkor némely intézmény inaktivitási díjat számol fel. Ez általában azoknál a szolgáltatóknál jellemző, ahol kereskedési költséget is fizetünk a tranzakciókért. Az inaktivitási díj leginkább a kisbefektetők számára jelent nagyobb hátrányt.
  • Amikor kivesszük a pénzünket a számláról, kiutalási díjat kell fizetnünk. Ennek a mértéke változik, sőt, létezik olyan konstrukció is, ahol havonta egyszer ingyenesen is hozzányúlhatunk a számlánkhoz.
  • Ha forintba szeretnénk befektetni, akkor több mint valószínű, hogy a tranzakció devizaváltással is jár, ami plusz költséget jelent számunkra. A vételi, illetve eladási ár közti különbözet egy olyan költség, ami minden befektetőnek egy kis veszteséget jelent, ezt nevezzük devizaváltási díjnak.