Az Európai Központi Bank 1999-ben alakult, az eurozóna monetáris politikájának irányítója és a közös valuta kibocsátójaként.
Legfőbb céljai a közös valutaként szolgáló euró stabilitásának megőrzése, valamint az inflációs stabilitásra való törekvéssel a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés támogatása.
Az Európai Központi Bank funkciói
Az Európai Központi Bank (EKB) felelős azon európai uniós tagállamok monetáris politikájáért, amelyek bevezették az eurót, azaz az eurozóna tagjai. Az eurozónába jelenleg 19 ország tartozik.
Az EKB legfőbb célja a monetáris politika irányítása, valamint az eurozóna inflációjának stabilan tartása a rövid futamidejű bankközi kamatok szabályozásán és eszközvásárlásokon keresztül. További feladatai pénzkibocsátás, illetve pénzkibocsátás engedélyezése az EKB alá tartozó euróövezeti nemzeti jegybankok számára.
A központi bank emellett kulcsszerepet tölt be a bankközi hitelezésben a saját kamatlábainak meghatározásával, melyek mellett a bankok hitelt vehetnek fel vagy betétet helyezhetnek el az intézménynél. Az EKB felel az euroövezeti devizatartalékokért is, valamint az árfolyamok stabilitásának megőrizéséért a devizapiaci tranzakciókon keresztül. Ezek mellett az EKB a bankok működéséért felelős szerv is. A különböző országok központi bankjaival együtt egy úgy nevezett Single Supervisory Mechanism (SSM) programot működtet, amellyel biztosítja a pénzintézetek nemzeti hatóságoknak megfelelő felügyeletét. Ennek a lényege, hogy az európai bankrendszer megbízhatóságát, stabilitását, hatékonyságát növeljék.
Az Európai Központi Bank működése
Az Európai Központi Bank székhelye Frankfurt am Main-ban található. Az intézmény felel az eurozóna monetáris politikájáért 1999 óta, amikor is egyes tagállamok hivatalos fizetőeszközükké tették az eurót. Szervei a következők:
- Kormányzótanács (legfőbb döntéshozatal),
- Igazgatótanács (mindennapi működés),
- Általános Tanács (tanácsadás, koordináció).
Az EKB jelenlegi elnöke Christine Lagarde.
A Kormányzótanács a legfőbb döntéshozó szerv, melyet az Igazgatóság hat tagja mellett az eurozóna tagországainak jegybankelnökei alkotnak. A sok taggal rendelkező Tanácsban a pragmatikusság megőrzése végett csak az igazgatósági tagok rendelkeznek állandó szavazati joggal. A többi tag szavazati joga rotálódik. A kormányzótanács kéthetente ülésezik, azonban döntéshozatalra csak körülbelül hathetente kerül sor. A Kormányzótanács feladatai közé tartozik az eurórendszerrel kapcsolatos iránymutatások és határozatok elfogadása, illetve az euroövezet monetáris politikájának kialakítása (monetáris célok, kamatok, jegybanki tartalékképzés, végrehajtás).
Az Igazgatótanács az EKB operatív szerve, amely az EKB elnökéből, alelnökéből és négy további tagból áll, akiket az EKB választ. Az Igazgatótanács támogatja és előkészíti a Kormányzótanács üléseit, segíti a Kormányzótanács döntéseinek végrehajtását, illetve az operatív ügyekért felel.
Az Általános Tanácsot az EKB elnöke, alelnöke és az EU összes tagállamának jegybankjának elnökei alkotják. Főleg tanácsadói és koordinációs szerepet tölt be. Feladatai közé tartozik a konvergenciajelentések nyomon követése, amelyek az euroövezethez még nem csatlakozott országok felzárkózását követik.
Mi az az EKB árfolyam?
Az Európai Központi Bank minden munkanapon, európai idő szerint 16 órakor közzéteszi valutaváltási árfolyamot, azaz az európai valuták euróhoz viszonyított árfolyamát. Ezzel az a célja, hogy az emberek könnyebben össze tudják hasonlítani a különböző bankok által alkalmazott váltási árfolyamokat.
Az EKB árfolyam és piaci középárfolyam (valódi átváltási árfolyam) közötti különbség, hogy míg az előbbi naponta egyszer frissül, az utóbbi egész nap mozoghat.