Az export és az import a közgazdasági külkereskedelemhez kapcsolódó fogalmak. Előbbi általánosan egy termék kivitelét, tehát a külföldi piacon történő eladását, utóbbi pedig egy termék behozatalát, tehát más gazdaság piacáról történő vásárlását jelenti.
Közgazdaságtanban legfőképp az egyes országok gazdálkodása kapcsán merül fel a két fogalom. Az országok egyéb országokkal történő árucseréjét nevezzük külkereskedelemnek. A külkereskedelem számos olyan gazdasági tényezőt befolyásol, mint például az ország GDP-je vagy a foglalkoztatás.
Globális kereskedelem
A globális kereskedelem alapja, hogy a különböző adottságokkal, földrajzi elhelyezkedéssel és erőforrásokkal rendelkező országok más-más termékeket tudnak előállítani, különböző hatékonysággal, különböző minőségben és árral. A globális verseny hatására a kereskedhető termékek ára alacsonyabb, mivel az országok előnyös adottságait, erőforrásait (akár munkaerő, nyersanyag, technológia vagy tőke) és komparatív előnyeit kihasználva hatékonyabb globális termelés érhető el.
Külgazdasági mutatók
Egy ország külgazdaságának elemzése során nem csupán a konkrét exportált és importált áruk és szolgáltatások értékét érdemes vizsgálni. Léteznek egyéb, összetettebb mutatók is. Ide tartozik például az export-, import nyitottsági mutató, melyet az export vagy import és a GDP hányadosával kapunk meg. Értéke megadja, hogy az adott ország GDP-jének hány százalékát képzik a külkereskedelmi mérlegek
Szokás még a kivitel és a behozatal áruszerkezetét is vizsgálni, amely egy áru vagy termékcsoport részesedését mutatja meg egy adott állam teljes külkereskedelmében. Az export és import földrajzi szerkezete pedig adott régiók szerepét vizsgálja. Fontos mutató emellett a cserearány, mely az exportált és importált áruk és szolgáltatások árainak viszonyát jelöli. Az egyszerű cserearány-mutató az export-árindex és az import-árindex hányadosaként kapható meg.
Az import és az export az adott ország fizetési mérlegében a folyó fizetési mérleg részben kerül elszámolásra.