Fed

A Fed (Federal Reserve System) az amerikai központi jegybank. Az intézmény 12, az USA különböző pontjain elhelyezkedő központi bankot foglal magába, amelyek együttesen látják el a jegybanki funkciókat.

Fed jelentése

Az intézmény célja a pénzügyi stabilitás fenntartása, amely felöleli az alapkamat és pénzmennyiség szabályozását értékpapírok és monetáris eszközök vásárlásán és eladásán keresztül, az inflációs cél és árstabilitás elérését, valamint a kereskedelmi bankok ellenőrzését és szabályozását. Esetenként pénzügyi szolgáltatást is nyújt a bank- és államközi piaci szereplőknek. A Fed 1907 óta létezik, és tevékenységeit  független intézményként végzi.

A 12 bank az alábbi városokban található meg: Boston, New York, Philadelphia, Cleveland, Richmond, Atlanta, Chicago, St. Louis, Minneapolis, Kansas City, Dallas és San Francisco. A központ New York-ban található.

A Fed feladatai

A Fed felel az USA monetáris politikájáért. Szabályozza az alapkamatot és a pénzmennyiséget. Válság esetén értékpapír vásárlással pénzt juttat a gazdaságba, majd a fellendülés időszakában értékpapírok eladásával pénzt von el onnan. Felel az inflációért és az árstabilitásért, valamint ellenőrzi a kereskedelmi bankokat és az egyes államok pénzügyeit. Egészen egyszerűen a Fed felel a pénzügyi rendszer stabilitásáért az Egyesült Államokban.

Ahhoz, hogy a Fed megfelelő döntéseket tudjon hozni, értelemszerűen rengeteg adatra van szüksége. Figyeli többek között a kormányzati munkaerőpiaci jelentést (non farm payroll), amely a nem mezőgazdaságban foglalkoztatottak adatait tartalmazza és a gazdasági teljesítményről árulkodó negyedéves GDP  és a fogyasztói árindex adatokat, amelyekből az infláció mértékére lehet következtetni.

Az alapkamat változtatásáért a FOMC (Federal Open Market Committee) felel. Ez egy 12 tagú testület, amely a Fed kormányzótanácsából, elnökéből és öt, évente választott és cserélődő képviselőből áll. Ők az amerikai jegybank legfontosabb döntéshozói, tevékenységük és felszólalásuk befolyásolja a gazdaságot és az értékpapírok piacát is. A jövőbeni kamatdöntésekről és a monetáris politika irányáról a Fed Dot Plot, a Fed bézs könyv és a Fed Fund határidős termékek árazása alapján lehet következtetni.

A Fed az alapkamat mellett a pénzmennyiséget is befolyásolja. A kamatemelés mellett a másik válságkezelési intézkedés, amellyel növelhető a gazdaság pénzmennyisége az  eszközvásárlás. Ugyanígy, a gazdaság stabilizálódása után a Fed eladja eszközeit, hogy elvonja a pénzt a gazdaságból. A 2008-as válság után kezdődött a mennyiségi lazítás programja (Quantitative Easing), melynek lényege, hogy  értékpapírokat és államkötvényeket vásárolt.

Az USA jegybankja felügyeli és szabályozza a kereskedelmi bankok működését is. Ezzel egyfajta fogyasztóvédelmi szerepet is ellát, valamint hitelezőként lép fel. Emellett általános pénzügyi szolgáltatásokat nyújt például a USA kormánya számára.

Az inflációs cél

A Fed kettős mandátummal rendelkezik, vagyis az általa gyakorolt monetáris politika két célt szolgál. Az egyik cél az árstabilitás megteremtése, a másik pedig a teljes foglalkoztatottság elérése.

A hosszabb távú átlagos inflációs cél 2%. A cél alatti infláció lazább, a cél feletti szigorúbb monetáris politikát igényel a cél eléréséhez. Kamatemelés hatására nő a bankok finanszírozási költsége, így gyakorta a hitel- és betéti kamatok is. Ennek eredményeként egyrészt kevesebb hitel jut mind a fogyasztók, mind a vállalatok kezébe, kevesebb lesz az elkölthető pénz, másrészt megnő a banki betétek száma. Az intézkedés célja, hogy lassítsa a gazdaságot, ezáltal megelőzve egy még nagyobb infláció kialakulását. Kamatcsökkentés következtében csökken a betéti és hitelkamatláb is, és az előbbi folyamatok fordítottja zajlik le. Az emberek motiváltak lesznek a pénz elköltésére, a pénz visszakerül a gazdaságba, nő a fogyasztás és a termelékenység.

A Fed és a pénzügyminisztérium kapcsolata

Feladatait a mindenkori kormányzattól függetlenül látja el. Döntéseit nem kell jóváhagynia egy politikai szervnek vagy tisztségviselőnek sem. Ennek előnye, hogy a politika, főleg a választások nem befolyásolják károsan a gazdaságot. Nem születnek olyan döntések, amelyek rövid távon hasznosak, viszont hosszú távon károsak lehetnek. Hátránya viszont, hogy egyesek szerint a jelenleginél sokkal erősebben össze kell fonódnia a gazdasági és politikai döntéshozatalnak, hogy a célok is összhangba kerüljenek. Szinén kritikaként merül fel, hogy a Fed működése jelen formájában nem eléggé átlátható, és egyre inkább megjelenik az elszámoltathatóság igénye.