Fedezeti hányad

A fedezeti hányad százalékos formában mutatja meg a vállalat nyereségességét és azt, hogy az értékesített termékekből milyen mértékben tudja fedezni a működés állandó költségeit.

Kiszámítása úgy történik, hogy az árbevételből kivonjuk a változó költségeket, majd a kapott számot elosztjuk az árbevétellel.

Fedezeti hányad jelentése

Tehát a fedezeti hányad a vállalkozás bruttó árrését mutatja meg. Elemzés során ezt használhatjuk a fix költségek melletti fedezeti pont, azaz nullszaldós forgalmi szint kiszámítására, vagy vizsgálhatjuk az adott termék árrésének stabilitását a késztermék és nyersanyagárak változásának függvényében. Minél magasabb a fedezeti hányad, annál stabilabb a cég nyereségessége a forgalom és piaci árak változásit figyelembe véve.

Fedezeti hányad = (Árbevétel – Változó költség)/Árbevétel

A fedezeti összeg az egyes termékek hozzájárulása a fix költségekhez és a vállalat eredményéhez. A fix költségek a termelés mennyiségétől függetlenül ugyanúgy felmerülő kötelezettségek. Például 10 termék legyártása esetén ugyanúgy bérelni kell egy gyárat, mint 100 termék legyártása esetén. Ez azt jelenti, hogy a fedezeti összeg megmutatja, hogy plusz egy eladott termék mekkora árrést jelent a vállalat számára miután a változó költségeket levontuk az eladási árból. A változó költségek függenek a termelés mennyiségétől, így például az anyagköltség is ide tartozik.

Így a fedezeti hányad egyszerre mutatja a vállalat terméksorának piaci nyereségességét, valamint azt, hogy az értékesítés mennyiben járul hozzá a fix költségek fedezéséhez. Értékét meg lehet határozni egy termékre fajlagosan és aggregált módon a teljes termékpalettára. Számítása úgy történik, hogy az árbevételből kivonjuk a változó költségeket. Így megmaradnak a fix költségek. Az a bevétel, ami a fix költségek kifizetése után maradt, jelenti a vállalat profitját.

Fedezeti hányad számítása és jelentősége

A fedezeti hányadot a fedezeti összegből kiindulva határozzuk meg. Kiszámításához a fedezeti összeget (ami az árbevétel és a változó költségek különbsége) elosztjuk az árbevétellel. Ezáltal egy százalékos formát kapunk a vállalat árréséről. Ez megmutatja, hogy az adott árszinthez tartozó árbevétel a változó költségek mekkora mértékű változását tudja fedezni.

Alacsony fedezeti összeggel és fedezeti hányaddal általában a munkaigényes iparágak és vállalatok rendelkeznek, melyeknél a változó költségek aránya a teljes költségen belül magasabb. Ezzel szemben a tudásintenzív területek magas fix költségekkel működnek, így magasabb a fedezeti összeg és hányad is.

Akár a fedezeti összegről, vagy fedezeti hányadról van szó, a fajlagos érték állandó marad attól függetlenül, hogy hány terméket értékesítettünk. Ezzel szemben a profit az eladott termékekkel számával változik.

Felhasználása

A fedezeti hányaddal el tudjuk egymástól különíteni az árbevételt, a fix költségeket és változó költségeket. Ez segítséget nyújt a jövőbeli bevételek, kiadások és a profit előrejelzése során. Ezek alapján a vállalat eldöntheti, melyik termék gyártására fordítsa az erőforrásait, melyik a legjövedelmezőbb és legstabilabb bevételi forrása és melyiket kellene inkább kivennie a kínálatból.

A fedezeti hányadot a közgazdaságtanban a fedezeti pont kiszámításához és fedezeti összeg elemzéshez használjuk. Az utóbbi a költségek megoszlása szempontjából fontos, míg az előbbi megmutatja azt a mennyiséget, amely eladása mellett a vállalat nullszaldós, azaz árbevétele és a teljes költségei  éppen kiegyenlítik egymást. Ha ez alatt termel vagy értékesít a vállalat, akkor működése már veszteséges lesz, és közelebb kerül az üzembezárási ponthoz.