A fejlett és fejlődő gazdaságok kifejezések az adott ország gazdasági mutatókban mért fejlettségére utalnak.
Fejlett és fejlődő gazdaságok fogalma
A fejlett országok GDP-je és a lakosok jövedelme magas, kiterjedt infrastruktúrával, magas színvonalú oktatással és egészségüggyel és kiemelkedő életszínvonallal rendelkeznek. A fejlődő országok ezen tényezők mentén messze elmaradnak a fejlődő országoktól. Fejlett gazdasággal rendelkezik az USA, Kanada és az európai országok döntő többsége. Fejlődő gazdasággal rendelkezik Afrika, Dél-Amerika, Ázsia nagy része és a Karib-térség.
Az ENSZ szerint egy ország fejlettségi szintje tükrözi, hogy milyen állapotban van a gazdasága. A fejlett gazdasággal rendelkező országokban álltalában a jogi környezet stabil és támogató, emellett színvonalas az egészségügyi ellátás és az infrastruktúra és technológia szintje – ezek a tényezők nagyrészt össze is függenek. A fejlődő országok gazdaságai ezen dimenziókban általában messze alulteljesítik a fejlett országokat.
Gazdaságok csoportosítása
A fejlett és fejlődő gazdaságok csoportosítása azonban már nehezebb kérdés. Több mutató alapján is lehetséges, nincs egy abszolút érvényű, mindenki által elfogadott definíció arra, hogy mely országok tartozzanak az egyik kategóriába és melyek a másikba. Leggyakrabban GDP alapján csoportosítunk, viszont a magas GDP nem feltétlenül egyenesen arányos a fejlettség mértékével. Például Kína hatalmas ország, magas GDP-vel, mégsem olyan magas az életszínvonal, mint a nála sokkal kisebb és kevesebb GDP-vel rendelkező nyugat-európai országokban. Éppen ezért érdemes az egy főre vetített adatokat megnézni (például a GDP/fő mutatót), hogy pontosabb képet kapjunk az ország fejlettségi szintjéről. Emellett az iparosodás szintje, az általános életszínvonal és a technológiai fejlettség is fontos szempontok lehetnek.
Mit is tartalmaz pontosan a GDP? Hogyan számítható ki az értéke? Olvassa el erről szóló cikkünket is!
A legtisztább képet akkor kapjuk, ha a gazdasági mutatók körén kívülre is tekintünk, és társadalmi szempontokat is beemelünk az elemzésbe. Például a HDI mutató (Human Development Index, Emberi Fejlettségi Index) a jövedelem (illetve a jövedelmen alapuló vásárlóerő paritás) mellett figyelembe veszi a várható életszínvonalat és az iskolai végzettséget is.
Melyek a fejlett és fejlődő gazdaságok?
Az ENSZ szerint 2020-ban az USA, Kanada, az Európai Unió tagállamai, Izland, Norvégia, Svájc, Ausztrália, Japán és Új-Zéland számítanak fejlett országoknak. Minden más ország fejlődőnek számít, így Afrika, Ázsia, Dél-Amerika és a Karib-térség is, vagy a két kategória közötti tranzit zónába, az átmeneti kategóriába esik, mint például Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és a legtöbb posztszovjet tagállam.
Fejlett gazdaságok jellemzői
Egy ország akkor számít fejlettnek, ha a gazdasági mutatói egy előre meghatározott szint felett állnak. Érezhető, hogy ez egy nagyon tág és egyáltalán nem konkrét fogalommeghatározás. A fejlett gazdaságnak vannak bizonyos kritériumai, meg kell felelnie egy adott GDP, GNI/fő szintnek, magasnak kell lennie az iparosodás szintjének, az átlagos életszínvonalnak és a technológiai infrastruktúrának.
Az összes fejlett gazdaság hasonló tulajdonságokkal rendelkezik:
- Stabilak a születési és halálozási ráták, magas várható élettartam. Ez annak köszönhető, hogy megfelelő színvonalú az egészségügyi ellátás, magasabb az életszínvonal és a jövedelmek és alacsony a csecsemő-halálozási arány. Azonban az alacsonyabb termékenységi mutatók és a várható élettartam megemelkedése miatt elöregedő társadalmak alakulnak ki.
- Aránytalanul sokat használnak fel a Föld erőforrásaiból. A fejlett országokban a legnagyobb a gáz, villamos energia és kőolaj felhasználás, valamint a világ teljes jövedelmének döntő többségével is ezen területek rendelkeznek.
- Több a hitel és nagyobbak a felvett hitelösszegek. Az állam és a bankrendszer több pénzügyi forrással rendelkezik, tudnak és mernek hitelt adni, és mivel az emberek stabil jövedelemmel rendelkeznek, könnyebben vissza tudják fizetni kötelezettségeiket.
- Magas jövedelmi szint és az oktatáshoz való hozzáférés a társadalom minden tagja számára. Ez magasabb életszínvonalhoz és tudatosabb életvezetéshez vezet.
- Nemzetközi szervezetek tagjai és központjai. Jellemző a demokrácia, pluralizmus és jogállamiság.
Fejlődő gazdaságok jellemzői
A fejlődő gazdaságok rengeteg színtéren alulteljesítik a fejlett országokat. Alacsonyabb GDP-vel rendelkeznek, a lakosságnak alacsonyabb a jövedelme, fejletlen az egészségügyi ellátás, az infrastruktúra és technológiailag elmaradottak.
A fejlődő gazdaságokkal rendelkező országokra az alábbiak jellemzőek:
- Sok területen még az alapvető infrastruktúrához, a vízhez, áramhoz való hozzáférés is korlátozott.
- Az egészségügy fejletlen, alacsony a várható élettartam, illetve magas a születéskori halálozások száma. Az ilyen társadalmak korfája piramis alakú, hiszen sokkal több a fiatal, mint az idős a magas gyermekhalandóság miatt.
- A szociális ellátó rendszerek (egészségügy, nyugdíj) fejletlenek, még csak gyerekcipőben járnak, részlegesen épültek ki.
- A gazdaság munkaerőpiaca az alacsonyabb hozzáadott értékű állásokra épül. A munkakörülmények alacsonyabbak a fejlett piacoknál, a tőkeszegény környezet miatt sokszor dominánsak a külföldi befektetések és munkaadók.
- Az országok gazdaságilag függenek más országoktól.
- Kevesen férnek hozzá megfelelő minőségű oktatáshoz, így az átlagos iskolai végzettség alacsony.
- A fejlett országoknál szélesebb az egyenlőtlenség a társadalom tagjai között (van egy kiváltságos felső réteg, akik az ország vagyonának 80-90 százalékával rendelkeznek, és ebből fakadóan sokkal több dologhoz van hozzáférésük).
- Gyakran előfordulnak közölük diktatórikus berendezkedésű országok, melyek politikai és jogi háttere gyakorta instabil.
A fejlődő gazdaságok nemzetközi segélyekben részesülnek, hogy a jelenlegi körülményeken javítani tudjanak.