A feketegazdaság azokra gazdasági tevékenységekre utal, amelyek során valaki illegális terméket, szolgáltatást nyújt a másik félnek. A szürkegazdaság ettől abban különbözik, hogy a kereskedő legális terméket, szolgáltatást értékesít, viszont adóját nem vallja be.
A feketegazdaságban szinte kizárólag csak készpénzt használnak, mivel a banki tranzakciókkal ellentétben ez nem hagy nyomot, és útja nehezen követhető.
Feketegazdaság fajtái
- Illegális gazdaság: illegális vagy erőszakos gazdasági tevékenység útján szerzett jövedelem, például drogkereskedelem.
- Nem bejelentett gazdasági tevékenység: adózási szabályokat és adózást megkerülő gazdasági tevékenység.
- Nem nyilvántartott gazdasági tevékenység: olyan gazdasági tevékenység, amely nem felel meg az adott ország beszámolási követelményeinek. Például ide tartozik az adatokkal való visszaélés.
- Informális gazdaság: a nem piaci tevékenységek esnek ebbe a körbe, például amikor valakik olcsóbban, esetleg fizetség nélkül szolgáltatnak egymásnak, szívességből.
Feketegazdaság előnyei és hátrányai
A feketén kereskedők sokkal kedvezőbb helyzetbe kerülnek azokkal szemben, akik tisztességes üzleti tevékenységet folytatnak. A nem bevallott jövedelem, az adócsalás következtében sokkal több pénz marad a zsebükben, mint azoknak, akik legálisan működnek. Elképzelhető, hogy ezt a plusz összeget visszaforgatják a gazdaságba, ezzel gazdasági növekedést elérve. Másrészt, ha a kereskedő nem ad számlát, megteheti, hogy olcsóbban adjon el egy terméket, amellyel jelentősen kedvez a fogyasztóknak. Olyan eset is előfordulhat, hogy valaki gyógyszereket és ételt csempész illegálisan rászorulók számára, amelynek szintén pozitív hatása van a társadalomra.
A feketegazdaság lényegében az egyének számára járhat előnnyel a potyautas viselkedés következtében, az állam számára mégis komoly gondokat okoz. Az országok termelőtevékenységének egy része (Magyarországon a 2000-es években ez az arány 12% körül mozgott) feketegazdaságban realizálódik. Ezáltal a gazdasági tevékenység jelentős részére az állam nem lát rá és jövedelme sem lesz belőle, így az állam kevesebb dolgot tud finanszírozni. Másrészt a feketekereskedelem egy része kifejezetten káros is lehet a társadalom és a környezet számára. Ilyen például a mérgező hulladéklerakás és orvvadászat.
Azt, hogy egy ország gazdaságának pontosan mekkora részét teszi ki a feketegazdaság, nagyon nehéz megbecsülni, pont azért, mert a tevékenység az állam számára láthatatlan. Az egyik dolog, amiből következtetni lehet rá, az elköltött készpénz mennyisége, amely nem szerepel nyilvántartásokban. A feketekereskedelem aránya függ az ország általános fejlettségi szintjétől, jövedelmi viszonyoktól, szabályozási rendszertől és a szabályok betartásának ellenőrzésétől, a büntetés mértékétől, az államba vetett bizalom szintjétől.
A fejlett országokban a törvények tisztán le vannak fektetve és az államnak módjában áll betartásukat ellenőrizni, a törvény vagy szabályszegőket szankcionálni. Ezeken a területeken általánosságban magasabb a jövedelmi szint és a bizalom, kevésbé hajlamosak feketén végzett tevékenységet folytatni.
Mi a különbség a fekete- és szürkegazdaság között?
A szürkegazdaság valahol a legális és illegális területek között helyezkedik el. Amíg a feketén végzett tevékenység általában illegális vagy nem regisztrált, a szürkén végzett tevékenység nem ütközik törvénybe, nem tiltott viszont a megszerzett jövedelem utáni adózás elmarad. Azonban szürkegazdaságra, szürke piacra az is jó példa, amikor egy nem hivatalos platformon olyan értékpapírokkal kereskednek, amelyeket a hagyományos tőzsdepiacról kitiltottak, vagy pedig a kereskedési idő előtt vagy után vásárolják meg őket.