A FIFO az angol First In, First Out, azaz Első Be, Első Ki rövidítése, ami azt jelenti, hogy az először raktárra érkező termékeket adjuk el, használjuk fel először.
Mivel először a régebbi termékektől válunk meg, biztosítjuk azt, hogy mindig a legfrissebb termékek maradjanak raktáron. A kifejezést a számvitelben is alkalmazzák a készletek értékelésekor hasonló jelentéssel, miszerint a régebbi árukat adják el először, így mindig a legújabb darabok maradnak készleten és a főkönyvben.
FIFO módszer alkalmazása a számvitelben
A FIFO módszer szerepe a költségek és bevételek kezelése, illetve adózás szempontjából fontos. FIFO elvet feltételezve azon termék költségeit (legyen szó anyagköltségről, munkabérről, egyéb költségekről) számoljuk el először, amelyiket először szereztünk be. Értelemszerűen az eladással a vállalat készletei csökkennek, viszont cserébe árbevételt realizál.
A számvitelben lényeges, hogy a készletet milyen áron tartjuk számon, mert egyrészt az év végi pénzügyi beszámolókban fel kell tüntetni, hogy mekkora értékű alapanyag, félkész, illetve kész termék maradt raktáron. Másrészt, ha ki szeretnénk számolni, hogy egy adott terméken, termékcsoporton mennyi nyereséget ért el a vállalat, akkor nem mindegy, hogy az eladott termékhez milyen bekerülési értéket párosítunk.
Példa a számviteli alkalmazásra
Egy vállalat 100 termékkel rendelkezik. Az első 30-nak a bekerülési értéke (ez a termék beszerzési költsége) 6000 forint, míg később érkező maradék 70-nek 5000 forint. Ha 50 terméket eladnak, akkor a FIFO készletértékelés szerint az első 30-hoz a 6000 forintos beszerzési költséget, a maradék 20-hoz pedig az 5000 forintos költséget rendelik, így asz összesen eladott árú beszerzési értéke 5600 forint egységenként. Az értékesítés után készleten 50 termék marad, 6000 forintos bekerülési értéken.
Ha az 50 értékesített darabot azonos áron értékesítjük, akkor értelemszerűen az alacsonyabb bekerülési értékűeken magasabb árrést realizáltunk.
FIFO módszer alkalmazása a készletértékelésben
A FIFO módszert rendszerint az alábbi esetekben használják:
- a lejárattal rendelkező termékek esetében (gyógyszerek, élelmiszer),
- ha olyan piacról vásárlunk terméket, ahol infláció van.
Egyéb készletértékelési módszerek
A FIFO ellentéte a LIFO (Last In, First Out), amely azt mondja ki, hogy mindig az utoljára beérkezett, azaz frissebb terméket értékesítjük először. Egy harmadik, az átlagköltséges módszer minden egyes darab termékhez ugyanazt az átlagköltséget rendeli hozzá. Az, hogy melyik raktár melyik elvet használja, az az adott árutól függ. FIFO módszerrel raktározzák a lejárati idővel rendelkező termékeket, például élelmiszereket és gyógyszereket. A cél az, hogy egy termék minél kevesebb ideig legyen raktáron, ezzel elkerülve, hogy megromoljon vagy elavulttá váljon.