A fogyasztói árindex (Consumer Price Index) a gazdasági aktivitás egyik fő mutatója, ami a háztartások által saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások árszintjének változását hivatott mérni.
Az index tehát a fogyasztás árszínvonalat méri, így indikálja a pénzromlás, vagyis az infláció mértékét is. Értéke a fogyasztói kosárban található termékek és szolgáltatások árának súlyozott átlagaként adható meg.
Fogyasztói kosár
Miután a háztartások kiadási nem csak árváltozástól, hanem a megvásárolt termékek és igénybe vett szolgáltatások mennyiségétől is függenek, ezért az indexálás során fogyasztói kosarak kerülnek meghatározásra. Ennek célja az átlagos háztartások által adott periódusban megvásárolt fogyasztási cikkek és igénybe vett szolgáltatások mennyiségének megadása. A fogyasztói kosárban olyan termékek találhatók, mint az élelmiszerek, háztartási cikkek, közmű kiadások, üzemanyagok és egyéb fogyasztási cikkek.
A fogyasztói kosárban található termékek és szolgáltatások árváltozásait rendszeresen nyomom követik az adott ország statisztikai hivatalai. Az fogyasztói árindexet az egyes termékcsoportok árának súlyozott átlagaként adják meg. Értelemszerűen a kosárban magasabb súllyal rendelkező termékek ára jobban befolyásolja az index szintjét.
A fogyasztói árindex számítása során rendkívül nehéz feladat a fogyasztói kosár meghatározása. A különböző jövedelmi szinttel rendelkező háztartások fogyasztási struktúrája ugyanis teljesen eltérő lehet mind mennyiségben, mind pedig minőségben. A fogyasztói árindex összetétele ezért országonként akár el is térhet, ahogy az árszínvonal változások is másképpen hatnak egy-egy ország gazdaságára. Általánosan elmondható, hogy az országok célja a fogyasztói árindexszel, az adott gazdaságot érintő árváltozásokat széles körben jellemezni képes mutató megalkotása. Így az átlagosnak tekinthető háztartások fogyasztási struktúráját, súlyozását próbálják leképezni a fogyasztói kosárral és árindexszel.
A statisztikai hivatalok feladata a fogyasztói árindexek kiszámítása és naprakészen tartása, azért, hogy a mutató mindig valós képet mutasson a fogyasztói árszínvonal változásáról. A súlyozás és a fogyasztói kosár tartalma időről időre változhat, ahogy a piacon is megjelennek új termékek és változnak a fogyasztott mennyiségek. Számos termék és szolgáltatás idővel ki is kerülhet az indexből. A fogyasztói árindexben a kiugró értékek és a szezonális árváltozások gyakran korrigálásra kerülnek. Ha egyes termékek árai például állami beavatkozás vagy ideiglenes felborult piaci egyensúly miatt változnak kiugróan, akkor az index nem tudja a valóságnak megfelelő mértékben reprezentálni az árszínvonal változását. Ezeket a hatásokat ezért kiszűrik.
A fogyasztói árindex használata
A fogyasztói árindexet számos területen használják a közgazdászok. Leggyakrabban úgy kerül említésre, mint az infláció és egy adott valuta vásárlóerejének változásának nyomom követésére alkalmas mutató. Az index a fogyasztókat érintő árváltozásokon kívül a gazdaság egyéb területein végbe menő változásokról nem tud pontos képet adni. A fogyasztói árindex kiszámítása során gyűjtött adatok felhasználhatók más mutatóknál is, amik például a lakosság fogyasztási szintjét vagy életszínvonalát mérik. Értékét a gazdaságpolitikai döntéshozók is számításba veszik az adókulcsok, kamatlábak vagy éppen a minimálbérek meghatározása során.