A folyó fizetési mérleg egyenlege magába foglalja egy adott ország és más országok közötti gazdasági tranzakcióinak összességét.
Részét képezi
- a nettó export, vagyis az exportált és importált termékek összértékének különbsége,
- a munkavállalói és a befektetői jövedelmek és
- az ellenszolgáltatás nélkül átadott folyó jövedelmek, például nemzetközi segélyek.
Szerepe a fizetési mérleg részeként
A folyó fizetési mérleg a fizetési mérleg egyik legfőbb része. Többek között arról szolgáltat információt, hogy az adott gazdaságban a kivitel vagy a behozatal volt-e túlsúlyban a megfigyelt időszakban. Értéke az árukereskedelemből származó kifizetéseken túl tartalmazza az egyéb kifizetéseket is, mint a külföldről érkező munkabér, vagy az államok közötti vissza nem fizetendő, például Európai Uniós támogatások.
Az adott időszakban ténylegesen megtörtént tranzakciókon túl tartalmazza az időszakban keletkezett, de még ki nem egyenlített kereskedelmi követeléseket és tartozásokat is.
Amennyiben egy mérleg értéke negatív, tehát az ország importból és különböző jövedelemátutalásokból származó kifizetései meghaladják a külföldről érkező a saját javára jóváírt kifizetéseket, akkor a folyó fizetési mérleg deficites. Ellenkező esetben, ha az ország javára történő kifizetések meghaladják az adott ország külföldre történő kifizetéseit, szufficites gazdaságról beszélhetünk.
A folyó fizetési mérleg értelmezése
értéke az adott ország tőkemérlegének és pénzügyi mérlegének összegeként adható meg. Értéke a nemzetgazdaság külföldről származó jövedelmét mutatja meg. Negatív esetben nemzeti kézben lévő eszközök eladásával vagy adósságfelvétellel kerül kompenzálásra a hiány. Pozitív egyenleg esetében a gazdaság külföldi eszközöket szerez vagy külföldi adósságot épít le.
Kapcsolata a költségvetési hiánnyal
Értéke szorosan összefügg a költségvetési mérleg alakulásával, ami az állam bevételeinek és kiadásainak a különbségét jelenti. Ha a folyó fizetési és a költségvetési mérleg is deficites, azaz az adott állam többet importál, mint exportál, valamint az állami kiadásai magasabbak a bevételeinél, akkor ikerdeficitről beszélhetünk. A két deficit közötti összefüggés lehet a magas kormányzati költekezés eredménye, ahol a hazai kínálat nem képes kielégíteni a makrogazdasági keresletet.