Fordulónap alatt több különböző fogalom is érthető. A fordulónap lehet az üzleti év utolsó napja, tehát a mérlegfordulónap, mely jellemzően december 31-re esik. Értékpapírok esetén a fordulónap az az elszámolási nap, amely során a záróegyenleg meghatározásra kerül a kapcsolódó tulajdonosi jogosultsággal együtt.
Fordulónap részvények esetében
Értékpapírok esetén a fordulónapon történik a tulajdonosi jogosultság meghatározása. Ez az osztalékfizetés szempontjából fontos. A részvénytársaságok esetében bizonyos időközönként, általában évente történik az osztalékkifizetés. Mivel a részvények a tőzsdén az osztalékra való joggal együtt kereskedhetőek, ezért fontos, hogy az osztalék kifizetés időpontjában ki birtokolja az adott értékpapírt. Az osztalékkifizetés előtt a vállalatok meghatároznak egy fordulónapot, amelyen fennálló tulajdonosi struktúra szerint kerülnek kifizetésre a részvényesek.
Ezen fordulónap időpontja bármelyik, az értékpapírt kibocsájtó intézmény által előre meghatározott naptári nap lehet. Általánosságban azonban elmondható, hogy a közgyűlést öt elszámolási nappal megelőző napra esik.
Mérlegfordulónap és mérlegkészítés időpontja
A vállalatok gazdasági tevékenységükről az éves beszámoló keretében információt kell, hogy szolgáltassanak. A beszámolónak az előző üzleti év tevékenységére vonatkozóan mérlegforduló napjára kell elkészülnie. A fordulónap jellemzően a naptári év utolsó napja, de egyes esetekben, mint például cégfelszámolás, egyesülés, átalakítás esetén egy bármilyen másik, eltérőidőpont is lehet.
A mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja két egymáshoz kapcsolódó fogalom, de jelentésük különböző. A mérlegkészítés időpontja a mérlegfordulónapot követő, a számviteli politika alapján meghatározott időpontig tartó időtartam, ameddig a vállalat az üzleti évvel kapcsolatos tevékenységeit el tudja végezni, illetve ameddig kötelezettsége van rá.