A forintleértékelés alatt a Magyar Nemzeti Bank olyan intézkedését értjük, amely esetében a forintot más valutákkal szemben gyengítik, vagyis növelik a külföldi devizák árfolyamát forintban kifejezve.
Ennek következménye, hogy a külföldi piacokon előnyösebb helyzetbe kerül a hazai valuta. A belföldi piacon viszont többnyire áremelkedés lesz az eredménye. Ellentéte a felértékelés, amikor a fizetőeszközt monetáris politikai eszközökkel a külföldi devizákkal szemben értékesebbé teszik.
A leértékelés megkülönböztetendő a leértékelődéstől. Utóbbi azt jelenti, hogy a hazai fizetőeszköz a külső gazdasági folyamatok hatására veszít értékéből, nem a jegybanki árfolyampolitika megváltoztatásának eredményeként.
Forintleértékelés következményei
A gyengülő nemzeti valuta javít a gazdaság nemzetközi versenyképességén. A leértékelés az export növelésére és az import mérséklésére ösztönzi a gazdaság szereplőit. Az árfolyamgyengülés nyomán – minden más feltétel változatlansága esetén – a hazai árukínálatot előállító cégeknek nyereségesebb lesz a termék exportálása az otthoni eladásnál. Az exporttal megszerzett külföldi deviza értéke nő hazai valutában mérve, így a forintban kifejezett pénzügyi eredmény szintén nő. A leértékelést követően az import termékek ára ezzel szimmetrikusan fog nőni. Az import helyettesítő hazai termékek piaci helyzete emiatt javul, az import így mérséklődik.
Forintleértékelés inflációs hatásai
A forintleértékelés megkülönböztetendő az inflációtól, amely a fizetőeszköznek nem más fizetőeszközökhöz, hanem a hazai árukhoz és szolgáltatásokhoz viszonyított értékvesztését méri. Azonban, a gyengébb árfolyam az importtermékek és szolgáltatások árának drágulása révén felfele nyomja a hazai árszintet.
Külső és belső leértékelés
Belső forintleértékelésről akkor beszélünk, amikor a belgazdaságban a valuta országon belüli vásárlóértékét csökkentik. Ez azt jelenti, hogy adóemelésekkel, támogatások csökkentésével, a szabályozás szigorításával a belső értékesítést nehezítik és a fogyasztást drágítják. A szűkülő belső értékesítési lehetőségek miatt növekszik az export, a belső fogyasztás pedig csökken, csökkentve ezáltal mind a hazai, mind az import termékek iránti keresletet.
A külső leértékelés esetén a valuta árfolyamát változtatják. Emiatt ugyanaz a devizaegység többet ér, mint korábban – ami előnyös az exportnak. Ezzel szemben az addigi importőrnek több hazai valutát kell fizetnie ugyanazon termékért. A külső forintleértékelés hatása akkor a legnagyobb, ha az importált termékek iránti kereslet rugalmas, így a gyengébb deviza hatása nem szorít ki hazai termékeket a fogyasztói kosarakból.
Milyen szerepe van még a monetáris politikának a valutaárfolyam szabályozásán felül? Olvassa el a témába készült cikkünket is!