A gazdasági unió alatt egyfajta országok közötti magas gazdasági együttműködést értünk.
A tagországok közös vámuniót alkotnak, tehát közös külső vámhatárral rendelkeznek, illetve közös elvek szerint kereskednek harmadik országokkal. A vámunió határain belül közös belső piac áll fenn, mely biztosítja a munkaerő, a tőke, valamint az áruk és szolgáltatások szabad áramlását.
Továbbá a tagországok törekednek a gazdaságpolitikáik összehangolására, illetve a jogszabályi és intézményi környezet harmonizációjára. A tagországok üzleti ciklusainak összehangolása és belső kereskedelmi kapcsolataik fejlesztése közös cél, illetve a kooperáció elősegítése érdekében a tagországok általában különféle közös intézményeket és szervezeteket hoznak létre.
A tagországok gazdasági együttműködésen túl erősíthetik politikai és kulturális kapcsolataikat is. Továbbá a gazdasági unió, mint nagyobb gazdasági egység is jobb alkupozícióval rendelkezhet harmadik felekkel történő tárgyalások során, mint a tagországok külön-külön. Ami az egyik oldalon erősebb belső gazdasági függést, az a túloldalon külvilágtól való alacsonyabb függőséget tesz lehetővé. Az alacsonyabb külső függés növeli a tagországok külső diplomáciai mozgásterét.
Gazdasági érvként említhető ezen felül a kiterjedt belső piac, továbbá az ezt kísérő hatékonyság, méretgazdaságosság és az intenzívebb verseny. A tagországok versenyképessége mindezek következtében jelentősen javulhat, míg lakosok számára magasabb életszínvonal érhető el.
A gazdasági integráció fokozatai
A gazdasági uniót a gazdasági integráció egyik lépéseként is szokás emlegetni, melynek az alábbi öt fokozatát szokás megkülönböztetni:
- Szabadkereskedelmi övezet: Az áruk és a szolgáltatások áramlása szabadon megy végbe az övezeten belül, azonban az összes tagország külön vámokat vethet ki, illetve szabályozhatja az övezeten kívüli országokkal történő kereskedelmet.
- Vámunió: Az áruk és szolgáltatások szabadon áramolhatnak az övezeten belül. Továbbá a tagországok közös külső vámhatárokkal rendelkeznek, így egységes szabályok vonatkoznak a tagországok külső féllel történő kereskedelmére is.
- Közös piac: Olyan vámunió, melyen belül az áruk és szolgáltatásokon túl a munkaerős és a tőke is szabadon áramolhat.
- Gazdasági unió: Olyan közös piac, melynek tagállamai jogszabályaik harmonizációjára törekszenek, illetve megpróbálják összehangolni monetáris és fiskális politikájukat is.
- Gazdasági és monetáris unió: Olyan gazdasági unió, melynek tagállamai közös valutát használnak, illetve monetáris politikájukat egy közös jegybank szabályozza.
Példák a gazdasági unióra
A gazdasági unióra több példa is fellelhető jelenleg:
- Az Európai Unió tekinthető talán a legismertebb gazdasági uniónak. A közösség jelenleg 27 tagállamot tartalmaz.
- Az Eurázsiai Gazdasági Unió egy orosz dominanciával jellemezhető gazdasági és politikai unió. Területileg Eurázsia északi és középső részét fedi le. A gazdasági unió tagjai között Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Fehéroroszországot, az Orosz Föderációt és Örményországot találjuk.
- Az Öböl-Menti Együttműködési Tanács 1981-ben alapult. Tagjai között Bahreint, az Egyesült Arab Emirátusokat, Katart, Kuvaitot, Ománt és Szaúd-Arábiát találjuk. Érdekesség, hogy minden tagállama monarchia.
- A Karib-tengeri Közösség, vagy angol rövidítéssel CARICOM, a Karib-térség kis államai számára jelent gazdasági uniót. Tagjai között található Antigua és Barbuda, a Bahama-szigetek, Barbados, Belize, a Dominikai Köztársaság, Grenada, Guyana, Haiti, Jamaica, Montserrat, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Suriname, Trinidad és Tobago.
- A Közép Amerikai Közös Piac a tagországok gazdasági integrációját kívánja erősíteni. Tagországai közé tartozik Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Panama.
A gazdasági unió előnyei
A gazdasági unió létrehozásának motivációi között egyaránt megjelenhetnek gazdasági és politikai érvek, tagországok erősíthetik kulturális kapcsolataikat is. A legfőbb érvként a következők szolgálhatnak:
- A gazdasági unióhoz való tartozás egy nagyobb belső piac részévé válnak a tagországok gazdaságai. Ezáltal javul a mérethatékonyság, ami növeli a tagországok vállalatainak versenyképességét.
- A gazdasági unióhoz való tartozás ösztönzőleg hat a beruházásokra, jobban összekapcsolja a tőkepiacokat. A gyors gazdasági növekedés lehetőségét teremti meg.
- A nyitott lehetőségek lehetővé teszik a meglevő erőforrások jobb elosztását és hasznosítását.
- Csökkenti a strukturális munkanélküliséget, lehetővé teszi az unión belüli munkavállalást. Összességében javítja a lakosság életkörülményeit.
- Nagy integrált gazdasági tömbként kevésbé vannak kitéve a tagállamok a világgazdaság külső változásainak, illetve a nagy gazdasági tömb jobb alkupozíciót biztosít tárgyalások során külső kereskedelmi felekkel szemben.
A tagországok versenyképessége mindezek következtében jelentősen javulhat, lakosok számára magasabb életszínvonal érhető el.
A gazdasági unió hátrányai
Ami az egyik oldalon erősebb belső gazdasági függést, az a túloldalon külvilágtól való alacsonyabb függőséget tesz lehetővé. Az integráció hátrányaként a következő érvek említhetők meg:
- A jogszabályi harmonizáció nehézkesen mehet, előfordulhat, hogy a különböző tagállamok számára eltérő szabályozás tűnik optimálisnak.
- A tagországok elveszítik gazdasági önállóságukat, korlátok közé szorul gazdaságpolitikájuk.
- A tagállamok között a valóságban gyakran egyenlőtlen viszonyok alakulnak ki. A nagyobb gazdaságú és népességű tagállamok akarata könnyen dominálhatja a gazdasági uniók belső folyamatait.
- Felerősödhet a régión belüli agyelszívás folyamata. Ennek következtében megmerevedhetnek és felerősödhetnek az unión belüli egyenlőtlenséget.
- Minden tagállam erősen ki lesz téve az a többieket érintő egyéni kockázatoknak.