A Gini index egy közgazdaságtani mutatószám, mellyel általában az országon belüli jövedelmi vagy vagyoni egyenlőtlenségeket szokták mérni.
Elnevezését az olasz statisztikusról Corrado Giniről kapta. Szokás még Gini koefficiensnek vagy Gini mutatónak is nevezni.
Két ország közül a magasabb Gini mutatóval rendelkező tekinthető egyenlőtlenebbnek. Szélsőértékeinek a nulla, mint teljes egyenlőség, valamint az egy, mint teljes egyenlőtlenség tekinthetőek. A teljes egyenlőség ebben az esetben azt jelenti, hogy a jövedelemből a társadalom minden tagja egyenlően részesedik, míg az teljes egyenlőtlenség azt, hogy az adott érték 100 százaléka egy alanynál összpontosul. Fontos azonban, hogy a Gini index kizárólag az eloszlást méri, nem az abszolút jövedelmet.
A Gini index ábrázolása és értelmezése
A Gini index ábrázolása egy Lorenz-görbével történik. Az ábrázolás alapját egy egységoldalú négyzet képezi, melynek vízszintes tengelye a népességet jelöli a legszegényebbek felől a leggazdagabbak irányába, míg az függőleges tengelyen az adott népességig bezárólag ábrázolja a kumulált, tehát összesített vagyont vagy jövedelmet. Mind a népesség, mind a vagyon vagy jövedelem értékei relatív kumulált gyakoriságként kerülnek feltüntetésre, így százalékos formában értelmezhetőek.
A Lorenz-görbét az adott népességhez számolt kumulált értékösszegek összekötése útján kapjuk meg. Továbbá a (0;0) és az (1;1) pontok összekötésre kerülnek, ezen átló fontos viszonyítási célt szolgál. A Lorenz-görbe és az átló távolsága, más megfogalmazással élve a két vonal által határolt terület adja a Gini index alapját. A Gini koefficiens értékének meghatározásához a két vonal által határolt területet szükséges elosztani az átló alatt lévő területtel.
Az átló és a Lorenz-görbe közötti terület tehát minél kisebb annál egyenlőbbnek tekinthető az adott társadalom. Egy társadalom jövedelmi egyenlőtlenségesége általában elmarad a társadalmat jellemző vagyoni egyenlőtlenségtől. A Lorenz-görbéről leolvasható, hogy jövedelmi vagy vagyoni réteghez a jövedelem vagy a vagyon mekkora aránya tartozik. A görbe azonban konkrét személyekről, vagy más – nem vagyoni vagy jövedelmi elven képzett – csoportról nem nyújt információt. Két ország közül az tekinthető egyenlőtlenebbnek, melynek Gini mutatójának értéke magasabb. Amennyiben egy ország jövedelmi Gini mutatója csökken, az azt jelzi, hogy a korábbiakhoz képest egyenlőbben oszlik meg a társadalom tagjai között az adott időszaki jövedelem.
A mutató hiányosságai
A Gini index számos korláttal, illetve hiányossággal rendelkezik. Egyrészt azáltal, hogy a meglévő egyenlőségeket egy számba kívánja foglalni rendkívül sok információt elhagy. Fontos látni például, hogy egy adott Gini mutatóhoz végtelen sok eloszlás tartozik. Egy adott Gini mutató tehát nem egy konkrét jövedelem- vagy vagyoneloszlásra utal. Nem mond el az eloszlás továbbá semmit az adott népesség abszolút vagyonáról vagy jövedelméről.
Az adóparadicsomok jelentékeny mértékben torzíthatják a vagyoneloszlást mérő Gini indexeket, hiszen miattuk könnyedén alulbecsülhető az adott térség vagyoni egyenlőtlensége. Az esetleges feketemunka és az informális gazdaság szintén jelentős részben torzíthatják a mutató értékét, alacsonyabb jövedelmi egyenlőtlenséget mutatva a valóságnál.
Az adatok megbízhatósága általánosságban is jelentős korlátját jelenti a mutató számításának. Továbbá az országok egyenlőtlenség összehasonlításának korlátját jelentheti az eltérő korfa. Gyakori jelenség, hogy az idősebbek például magasabb vagyonnal rendelkeznek, mint a fiatalok. Az ilyen jellegű vagyoni egyenlőtlenség azonban érezhetően eltérő képet fest, ahhoz képest, mintha azonos korúak között lenne meg az egyenlőtlenség. Előbbi inkább az életpályából adódik, míg utóbbi erősebb társadalmi egyenlőtlenségre utalhat.