A globalizáció egy olyan folyamat, ami gazdasági értelemben a termelés, az értékesítés és a fogyasztás világméretűvé válását jelenti. Tágabb értelmezésben a folyamat részeként szokás említeni a kommunikáció és a humán tőke földrészek közötti áramlásának felgyorsulását is.
Globalizáció jelentése
A globalizáció, mint fogalom többféleképpen értelmezhető, és nincs egységes definíció rá. Az általánosabb és közismertebb vélekedések a kommunikációs lehetőségeket, az internet nyújtotta előnyöket, a gondolatok, eszmék és különféle kulturális jelenségek szabad áramlását, a populáris kultúra nemzetek fölöttivé, világméretűvé válását értik alatta. Fontos azonban felismerni, hogy mindezeket megelőzte egy gazdasági globalizációs folyamat. A globális világgazdaság az egész világot behálózó gazdasági rendszer. Mindennek szimbólumai azok a globális termékek, vállalatok, üzlethálózatok, amelyeket a Föld legkülönfélébb pontjain fogyasztanak, illetve használnak az emberek.
Globalizáció előnyei
A globalizációs folyamatok szinte mindenki számára megteremtették a hírek és az információ megszerzésének lehetőségét. Az információ szabad áramlását a globalizáció pozitív eredményei közé sorolják. Gyakorlatilag a világ bármely részével azonnal kommunikálhatunk, eszmét cserélhetünk. Ehetünk eredeti kínai porcelán tálból vasárnap, hétfőn szedett spanyol narancsot vagy venezuelai banánt. Illetve, ha a frisset jobban szeretjük, elutazhatunk oda, viszonylag olcsón és leszedhetjük magunk. A számítástechnika és az internet elterjedése is globális folyamat, ez a technológia és a hozzá kapcsolódó média sok mindenre jól használható. A globalizáció előnyei közé tartozik Európán belül az Eurózóna tagjai között az egységes váltópénzre való átállás (euró) és a szabad munkaerő-áramlás a „láthatatlanná vált” országhatárokon keresztül. A globalizációnak köszönhetően nagyobb lett az üzleti versenyképesség és a termékminőség. A technikai fejlődés kedvez a termelés szintjének és sebességének. A fejlődő országokban növekszik a foglalkoztatás, mivel az alapanyagok és a munkaerő kedvezőbb ára miatt a multinacionális vállalatok stratégiai szempontból ezekre a helyekre települnek.
Milyen hátrányokkal jár?
A globalizációnak vannak árnyoldalai is. Az ipari termelés következtében létrejövő üvegházhatás, vagy a tengerek olajszennyezettsége csak pár példa a globális környezetszennyezési problémákra, amelyeket nem lehet egy-egy országban külön-külön megoldani. A természeti erőforrások és az alapanyagok kimerülése a termelési folyamatokban is a globalizáció negatív hatásai közé sorolhatóak. Az 1950-es évektől bekövetkezett népességrobbanással – amely főleg fejlődő országokat érinti (Afrika, Ázsia) – szorosan összefügg az éhínség és a migráció problémája. A globalizáció lehetőséget nyújt arra is, hogy a szegényebb országok munkaerejét a gazdagabbak kizsákmányolják. A fejlett országokban azért nő a munkanélküliség, mert a multinacionális vállalatok a fejlődő országokban nyitják meg a központjukat. A globalizációnak köszönhető negatív hatások között gyakran megemlítik a terrorizmust, a kábítószer- és a fegyverkereskedelem világméretűvé válását, valamint az illegális pénzmozgásokat.