A GNI (Gross National Income rövidítése, magyarul bruttó nemzeti jövedelem) egy gazdasági mutató, amellyel egy ország és állampolgárainak vagyonát, jólétét lehet megmérni, illetve más országokkal összehasonlítani évről évre.
Napjainkban az egyik leggyakrabban használt mutató a különböző országok gazdaságának összehasonlítására.
GNI jelentése
A mutató egy adott ország lakosainak és vállalatainak megszerzett jövedelme csökkentve a külföldi lakosok és vállalatok az adott országban (belföldön) megszerzett jövedelmeivel. A mutató helyett régebben a GNP (Gross National Product, magyarul bruttó nemzeti termék) volt használatos. A különbség az, hogy a GNP nem veszi figyelembe az adókat.
Azon országoknál, amelyekben nagy a külföldi tőkebefektetés aránya, jelentős külföldi vállalati jelenléttel rendelkeznek vagy esetleg sok külföldi segélyben részesülnek, jelentős eltérést mutatkozhat a GNI és GDP érték között. Amelyik ország sok külföldi forrásban részesül, ott sokkal magasabb lehet GNI értékéke, mint GDP-é. A GDP az ország teljesítményét, vagyis a területén elért összjövedelmet mutatja meg. Ezzel szemben a GNI figyelembe veszi az entitások állampolgárságát és számol a külföldiek jövedelmével és a külföldről megszerzett jövedelemmel is.
A mutató kiszámítása
A mutató alapja a GDP. Úgy számítjuk ki, hogy a GDP-hez hozzáadjuk a belföldi rezidensek (belföldi tulajdonú vállalatok, hazai munkavállalók) külföldön szerzett elsődleges jövedelmét, majd levonjuk a külföldi rezidensek (külföldi tulajdonú vállalatok, külföldi munkavállalók) belföldön szerzett elsődleges jövedelmét. Elsődleges jövedelemnek számít a munka- és tőkejövedelem (például a munkabér, az osztalék és az adók).
Tegyük fel például, hogy B ország
- GDP-je 10.000 dollár,
- a lakosainak külföldön megszerzett jövedelme 5.000 dollár,
- a külföldiek belföldön megszerzett jövedelme pedig 3.000 dollár.
Így B ország GNI-je egyenlő 10.000 + 5.000 – 3.000 = 12.000 dollárral.