A hagyatéki eljárás az a folyamat, mely során az örökösök között jogosan szétosztásra kerül az elhunyt által hátrahagyott vagyon.
Az eljárás gyakran akár évekig is elhúzódhat főleg, ha az örökösök között nincs egyetértés. Ebben a cikkben összeszedtük, hogy
- mit érdemes tudni a folyamat fő lépéseiről,
- hogyan járulhatunk hozzá, hogy ez a lelkileg is megterhelő időszak mihamarabb, konfliktusmentesen a végére érjen, és
- megtakarítóként milyen dolgokra szükséges odafigyelnünk, ha azt szeretnénk, hogy családunk problémamentesen hozzájussanak az évek során összegyűjtött vagyonunkhoz halálunk esetén.
Örökös dilemmák című videósorozatunkban szakértők segítségével a valós életből vett példákon keresztül is körbejárjuk a témát.
Hagyatéki eljárás megindítása
Az eljárást a közjegyző folytatja le, aki az esetben tudja megkezdeni a folyamtatot, ha a halottivizsgálati bizonyítvány formájában tudomására jut a halál ténye. Amennyiben ez nem áll rendelkezésre, a holtnak nyilvánító, vagy a halál tényét megállapító végzés, illetve a hagyatéki eljáráshoz fűződő érdekű ember bejelentésére is megindíthatja a közjegyző az eljárást.
Az eljárásban illetékes közjegyző
A közjegyző feladata az örökösök tájékoztatása az őket illető jogokról és kötelezettségekről, valamint a felmerülő viták pártatlan kezelése. Személye nem választható, az eltávozott személy utolsó belföldi lakhelyén vagy tartózkodási helyén székelő közjegyző az illetékes. Amennyiben az elhunythoz nem köthető magyarországi lakcím, akkor a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jelöli ki az eljárást lefolytató közjegyzőt.
A hagyatéki eljárás folyamata
Az eljárás elején elkészített hagyatéki leltárban szerepel az örökhagyó összes ingó és ingatlan vagyona, beleértve a bankszámlákat és értékpapírszámlákat is. Ennek összegyűjtése hosszadalmas feladat, amit azonban az örökösök segítőkész magatartása lerövidíthet. A vagyonelemek között nem szabad elfeledkezni az elhunyt személy tartozásairól sem, ezek szintén felvételre kerülnek a leltárba. A leltárt a jegyző készíti el, és ő bocsátja az illetékes közjegyző számára a dokumentumot.
A leltár felállítása után a következő lépés a hagyatéki tárgyalás előkészítése, mely a közjegyző feladata. Mivel ez a rész sok adminisztrációt vesz igénybe, a közjegyzőnek fel kell keresnie több intézményt, ezért ez estben nem beszélhetünk jogszabályban megállapított határidőről, a tényállás tisztázásához szükséges dokumentumok összeszedése akár több hónapot is igénybe vehet. Amint a szükséges dokumentumok előálltak, a közjegyző kitűzi a tárgyalás időpontját, melyre az érdekeltek (örökösök) mind idézést kapnak.
A hagyatéki eljárás során az örökösnek ítélt hagyaték elfogadása nem kötelező, jognyilatkozattal visszautasítható. Emellett, ha ezt örököstársára, vagy a hagyatéki eljárásban nem érintett személyre szeretné átruházni, akkor erre a tárgyalás során lehetősége van. Ilyen esetben szükséges, hogy a másik fél is megjelenjen a tárgyaláson, valamint írásban nyilatkozatot tegyen.
A hagyatékátadó végzés
A tárgyalás eredményeként megszületik a hagyatékátadó végzés, melynek két fajtája létezik. A teljes hatályú hagyatékátadó végzést akkor állít ki a közjegyző, ha a tárgyalás végén az örökösök között nem maradt vita a vagyon elosztásával kapcsolatban, a hagyaték új tulajdonosa egyértelműen tisztázott.
Abban az esetben, ha nem minden vagyonelemet tekintve van egyetértés az örökösök között, akkor ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésről beszélhetünk. Ilyenkor az örökös a hagyatéki tárgyakat (a készpénz és az értéktárgyak kivételével) használhatja, de nem ejthet rajtuk kárt és nem adhatja el őket.
Kik a törvényes örökösök?
A legalapvetőbb, de egyben legösszetettebb kérdés a hátrahagyott vagyon elosztása. Amennyiben nem áll fenn végrendelet, az öröklési sorrend elején az egyenesági leszármazottak (elsősorban gyermekek) és a túlélő házastárs állnak. Ők egyenlő mértékben részesülnek a vagyonból, az özvegy emellett a korábbi házastársával együtt lakott ingatlanra és annak berendezéseire rendelkezik haszonélvezeti joggal.
Amennyiben az örökhagyó gyermeke valamilyen oknál fogva kiesik az öröklésből (például, mert már ő sincs életben), helyette az ő gyermekei örökölnek egyenlő részben. Ha tehát például egy elhunyt személy után, egy házastárs, egy gyermek és egy másik, már nem életben lévő gyermektől származó két unoka marad örökösként, akkor ők 1/3, 1/3, 1/6, 1/6 arányban részesülnek az örökségből.
A leszármazók körének meghatározása esetén, az örökbefogadott gyermeknek a vérszerinti gyermekekkel egyező jogai vannak.
Házastárs és élettárs öröklése
A hagyatéki eljárás során az egyik legkényesebb kérdés az élettárs és a házastárs megkülönböztetése öröklés szempontjából. A házastárs törvényes örökös, tehát abban az esetben is örököl, ha nincs végrendelet. Mégpedig, ahogy a korábbi példában is említettük a közösen lakott ingatlan haszonélvezeti jogán túl, a gyermekekkel egyenlő arányban részesül a köteles részből is.
A házastársi vagyonjogról alábbi videónkból tájékozódhat részletesebben.
Ezzel szemben az élettárs – hacsak a végrendeletben az örökhagyó máshogy nem rendelkezik – nem örököl. Ez érvényes a bejegyzett élettársakra is. Ha az élettárs mégis szeretne részesülni a vagyonból, akkor nincs más választása, mint hogy pert indítson. A per során az élettársnak nemcsak azt kell bizonyítania, hogy részt vett a vagyon megszerzésében, de azt is, hogy milyen arányban. Egy ilyen per különösen hosszadalmas lehet és ennek hatására a hagyatéki eljárás is leáll. Kiemelten fontos tehát, hogy az örökhagyó, ha biztonságba szeretné tudni élettársa örökségét, akkor arról végrendeletben nyilatkozzon.
A házastárs és az élettárs öröklésének különbségeit az alábbi, szakértővel készített beszélgetésben bővebben is körbejártuk.
Módosítja a hagyatéki eljárás menetét a haláleseti rendelkezés?
Nem a végrendelet az egyetlen jogilag elfogadott rendelkezés, amely segítségével lehetőségünk van az örökségünk feletti előrelátó rendelkezésre. Bankszámlák esetén például megadható haláleseti rendelkezés, amellyel kijelölhetjük, hogy ki rendelkezhessen az adott számla felett halálunk esetén.
Ilyen esetekben az adott számlán lévő összeg nem képezi a hagyaték részét, tehát nem kerül felvételre a hagyatéki leltárban sem. Ennek ellenére a köteles részhez mégis hozzátartozik. Ilyen értelemben, ha például a 2.000.000 összegű hagyaték 1/2-1/2 arányban oszlana meg két örökös között, de az egyikőjük már egy haláleseti rendelkezés révén hozzájutott 100.000 forinthoz, akkor ő 9.950.000 forintot, míg a másik személy 1.050.000 forintot fog kapni.
Fontos, hogy haláleseti rendelkezés csak bankszámlára tehető, értékpapírszámlára nem!
A végrendelet előnyei
Az intézmény hasznossága ellenére manapság is alacsony a végrendeletet készítők aránya, ami nemcsak a hagyatéki eljárást hosszíthatja meg, de az örökösök közötti emberi viszonyt is alaposan feldúlhatja. Ennek oka, hogy egyrészt a napjainkban jellemző családi viszonyok jellemzően bonyolultak, gyakoriak a patchwork családok, ahol a későbbi örökösök közötti viszony már esetlegesen előre is konfliktusokkal terhelt. Másrészt nem ritka az sem, hogy az örökhagyó végig sem gondolja, hogy melyek az általa birtokolt vagyonelemek. Így, ezek logikus elosztása, vagy akár a meglétük kommunikálása az örökösök felé is elmarad.
De hogyan végrendelkezzünk, ha szeretnénk elkerülni a bonyodalmakat örököseink számára a hagyatéki eljárás során? Először is fontos, hogy az érvényességi kellékekre megfelelő figyelmet fordítsunk. Bár alapvetően egy saját kezünk által leírt dokumentum is érvényes végrendelet lehet, ebben az esetben az érvényre jutás nem garantált, ha nem jut el az illetékes személyekig, vagy az örökösök sikeresen megtámadják azt. Az örökhagyó által kézzel leírt végrendeletet saját kezűleg írt végrendeletnek nevezzük és érvényességének feltétele az aláírás. Ha az örökhagyó géppel írta le a végrendeletet vagy más személy írta le azt számára, akkor tanúk aláírására is szükség van. Emellett a következő alaki követelmények vannak érvényben az írásbeli végrendeletre:
- A végrendelet olyan nyelven készült, amelyen az örökhagyó ért és olvasni tud
- Az írásjelek megfelelnek a közönséges írás követelményeinek
- A keltezés dátuma egyértelmű
- Ha több lapból áll a dokumentum, akkor oldalszámozás szükséges
Ezen felül számos akadálya lehet az érvényes végrendelkezésnek, így, ha az örökhagyó szeretne biztos lenni a dolgában, érdemes lehet közjegyzőhöz vagy ügyvédhez fordulnia. Emellett lehetőség van a végrendelet felvételére a Végrendeletek Országos Központi Nyilvántartásába, amit ebben az esetben az Magyar Ügyvédi Kamara őriz meg.
Ha még mindig nem győződött meg róla, hogy végrendelkezni érdemes, akkor nézze meg alábbi beszélgetésünket, melyben egy, a valós életből hozott példán keresztül igazoljuk ezt!