A hozamgörbe megmutatja, hogy a befektetés hozama, hogyan függ a befektetés időtávjától.
Hozamgörbe jelentése
A kifejezés egy olyan grafikont takar, amely megmutatja egy adott kötvény hozamát a lejárati idő függvényében. Felhasználásának területei:
- befektetési és beruházási döntések,
- piaci várakozások meghatározása,
- fix kamatozású értékpapírokban tárolt tőke értékének meghatározása és
- monetáris politika.
A hozamgörbe jellemzően valamely szuverén adós, például a Magyar Köztársaság által kibocsátott, különböző futamidejű kötvények lejárata (futamideje) és hozama közötti kapcsolatot ábrázolja. Egy adott pontja, így azt mutatja meg, hogy mennyi lenne a kamatot csak egyszer (lejáratkor) fizető állampapír hozama adott futamidő alatt. Szuverén adósokon kívül, vállalatok és más szervezetek által kibocsátott kötvények hozamai is ábrázolhatók hozamgörbével. Ilyen esetekben az azonos kockázati osztályba sorolható kibocsátók kötvényeinek hozamait mutatják egy görbén. Különböző adósságbesorolással (hitelminősítéssel) rendelkező instrumentumhoz különböző hozamgörbéket kell felállítani.
A jelenérték-számítás feltételezi a hozamgörbe ismeretét. Így ez nemcsak a kötvények, részvények, származtatott ügyletek és más tőkepiaci eszközök árazásához szükséges, de a vállalati pénzáramlások értékeléséhez is, ezen keresztül pedig sokféle vállalati beruházási és finanszírozási döntés meghozásához. Továbbá a rövid lejáratú hozamok és az infláció jövőbeli alakulásával kapcsolatos piaci várakozásokat is tükrözi, ezért a gazdaságpolitika számára is nagy jelentőséggel bír.
Típusai
A valóságban többféle típusa létezik, amelyek kapcsolódnak egymáshoz, de mégis eltérő dolgokat jelölnek. Jelző nélkül a kifejezés alatt az azonnali (spot vagy zéró-kupon) hozamgörbét értik, amely a különféle lejáratú elemi kötvények hozamát mutatja egy adott időpontban. Alakja egy adott befektetés esetén is természetesen napról napra változhat és változik is.
A hazai állampapírpiacon gyakran használatos a referencia-hozamgörbe is. Értéke néhány kitüntetett lejárathoz (3, 6, 12 hónap, illetve 3, 5, 10 és 15 év) ad meg hozamokat. Fontos különbség a spot hozamgörbéhez képest, hogy a referencia-hozamgörbe az ezekhez a lejáratokhoz legközelebb eső kötvények belső megtérülési rátáját (más néven lejáratig számított hozamát) adja meg, ezért jelenérték-számításhoz nem használható.
Hogyan számítható ki pontoson a belső megtérülési ráta értéke és mikor érdemes ezt a mutatót használni? Olvassa el az erről szóló cikkünket is!
Hozamgörbe alakjai
Általános alakja egy felfelé ívelő, pozitív meredekségű görbe. Ennek oka, hogy amennyiben hosszabb időre adjuk kölcsön a pénzünket, akkor azért általában magasabb hozamot is várunk el. Ehhez képest a valóságban – legalábbis bizonyos időszakokban – egészen változatos formákat lehet megfigyelni. Alakja lehet invertált is, amikor a hozamgörbe elején megfigyelt hozamok magasabbak, mint a hozamgörbe végén, vagyis meredeksége negatív. Ezt a jelenséget hívjuk inverz hozamgörbének.
Hozamgörbe-elméletek
A hozamgörbe-elméletek célja a görbe tipikus alakjainak, alakulásának a magyarázata. A várakozási hipotézis szerint a határidős (forward) hozam egyenlő a várható jövőbeli azonnali (spot) hozammal. Vagyis az emelkedő hozamgörbe a várakozási hipotézis szerint azt jelenti, hogy a rövid lejáratú hozamok a piac szerint várhatóan emelkedni fognak, és fordítva.
A likviditási preferencia elmélete abból indul ki, hogy a bizonytalan jövő miatt a befektetők szívesebben kötik le tőkéjüket rövidebb, mint hosszabb időtávra. Ha ugyanis a jövőben váratlanul pénzre lenne szükségük, akkor a hosszabb távra lekötött tőkéjüket csak kedvezőtlen feltételek mellett szabadíthatnánk fel. Csak magasabb hozam, az úgynevezett likviditási prémium esetén lesznek hajlandók mégis hosszabb távú befektetésekre.
A fent említett két elmélet alapja, hogy a különféle lejáratú kötvények potenciális helyettesítői egymásnak, ezzel szemben a szegmentált piacok hipotézise szerint a különféle befektetők eltérő befektetési horizonton mozognak. Így a különböző lejárati szegmensek különböző piacoknak tekinthetők, amelyek között nincs átjárás. Emiatt a különféle lejáratokhoz tartozó hozamok egymástól függetlenül is változhatnak, sokféle lehetséges hozamgörbeformát alakítva ki.
A helyettesítő és a szegmentált nézőpontok közötti középutas megközelítés a preferált lejáratok elmélete. Eszerint minden befektető preferál ugyan egy, a saját befektetési horizontjának megfelelő lejárati tartományt, de kellő nagyságú likviditási prémium fejében hajlandó más lejáratú kötvényt is tartani.
Likviditási prémium
A likviditási prémium az a kiegészítő hozam, amelyet a befektetők elvárnak olyan eszközök után, amelyek kevésbé likvidek, tehát nem könnyű őket pénzre váltani.