Ikerdeficit esetén az adott ország gazdasága többet importál, mint amennyit exportál, és az ország kormánya több pénzt költ, mint amennyit bevételt generál. Ha egy országnak ikerdeficitje van, akkor adós a világ többi részének. Hosszú távon az ikerdeficit miatt a nemzet valutája leértékelődhet.
Ikerdeficit jelentése
Az ikerdeficit egy ország folyó fizetési mérleg hiányának és az államháztartás hiányának (költségvetési hiány) egyidejű fennállását jelenti. A folyó fizetési mérleg leegyszerűsítve az ország nettó importját és exportját rögzíti. Ha az import meghaladja az exportot, akkor a nemzetnek folyó fizetési mérleg hiánya van. Amennyiben pedig az export meghaladja az importot, akkor folyó fizetési mérleg többlete van. Költségvetési hiány pedig akkor jelentkezik, amikor az állami kiadások meghaladják az állami bevételeket.
Ikerdeficit hipotézis
Egyes közgazdászok úgy vélik, hogy a nagy költségvetési hiány összefüggésben áll a folyó fizetési mérleg nagy hiányával. Ezt a makroökonómiai elméletet ikerdeficit hipotézisként ismerik.
Az elmélet szerint a kettő hiány a következőképpen van hatással egymásra:
- Az állam abban az esetben kerül közelebb a költségvetési hiányhoz, ha csökkenti az adókat, tehát a bevételét
- A lakosság oldalán ez azt jelenti, hogy több bevétel marad náluk, amit általában elköltenek, többek közt külföldön megtermelt javakra is
- A külföldi termékek vásárlása révén a gazdaság közelebb kerül a folyó fizetési mérleg hiányához, hiszen az export szinten tartása mellett növekszik az import mennyisége
Elméletek
Amennyiben feltételezzük, hogy az államháztartás hiánya határozza meg a fizetési mérleg hiányát, akkor a fő teendő az államháztartás (költségvetés) kiadásainak csökkentése (vagy bevételeinek növelése) és ez maga után vonja a fizetési mérleg javulását. Ezt a felfogást képviseli a neoliberális gazdaságfilozófia, vagyis a fizetési mérleg hiányát a túlzott költségvetési (államháztartási) deficit következményének tartja és a fizetési mérleghiány csökkentésére az államháztartási kiadások mérséklését javasolja, amelyet általában államháztartási reformok formájában kíván elérni. Az ikerdeficit csapdáját abban látják, hogy az államháztartás magas finanszírozási igénye miatt tartós külső egyensúlytalanság (fizetési mérleg hiány) alakulhat ki.
Egyes vélemények szerint az államháztartás (költségvetés) hiánya épp úgy okozhatja a fizetési mérleg hiányát, mint ahogy a fizetési mérleg hiánya az államháztartási hiányt. Ez utóbbi eset azonban a gazdaságpolitika szempontjából egészen mást jelent, mint az előbbi. Ugyanis, a gazdaságpolitikának – például az export, a turizmus elősegítésével, az import mérséklésével – a fizetési mérleg hiányának csökkentésére kell koncentrálnia. A fizetési mérleg hiányának csökkenése a GDP növekedése irányába hat, és mivel a GDP növekmény mintegy fele az adóbevételek növekedését szolgálja, ezáltal növeli a költségvetés bevételeit és csökkenti annak hiányát.
Magyar ikerdeficit
A magyar ikerdeficit jelenségét illetően a közgazdászok túlnyomó többsége a költségvetés túlköltekezését teszik felelőssé a folyó fizetési mérleg hiányának kialakulásában. Mások viszont úgy vélik, hogy a költségvetési hiány alapvetően a hazai vállalati szféra rendszerváltás-kori összeomlására, piaci részesedésének visszaesésére és az emiatt bekövetkezett jókora adóbevétel-veszteségre vezethető vissza.